Mert hát, nem Mátyás király ő, hogy álruhában kódorogjon az országban! Ha egyáltalán igaz volt.

Mindenesetre ki van zárva, hogy egyszerű vándorként inzultálják, kifosszák, vagy akár megfertőzzék út közben.

Hiába tévedt, szál egyedül, ama bizonyos 2015. decemberi fagyos, jeges éjszakán véletlenül egy szál magában a tatabányai emelkedőre, ahol véletlenül fölvette a véletlenül erdélyi véreinket, akik véletlenül arra keveredtek (talán gyalogosan Ausztriába menet, munkát vállalni a vadi új magyar, tehát uniós útlevelükkel), és a véletlenül arra tébláboló tévé-híradós stáb meg is örökíthette, azért sejtettük, hogy emez isteni csodával határos embermentős találkozás nem teljesen a véletlen műve!

És még legyőzendő sárkány se volt a közelben!

Sőt, migráns se!

Vigyáznak rá! Hiszen ő a mi kincsünk, drágaságunk!

Még az ovisok közé is golyóálló mellényben látogat, hogy tiltott módon kormánypropagandát folytasson (esetleg futólag ellenőrizze, történt-e nemváltás a szabadkőművesek ármánykodása folytán a kiscsoportban). Legalábbis egy fotó alapján erre lehet következtetni.

De hát, egyébként is tudjuk! Azt is, hogy gyáva is. A gazdagok operabáljáról is egy titkos átjárón menekült a kormánysajtó szerint nem létező szegény-tüntetés elől, néhány éve.

Egyszóval, fontos ember ő, szemünk fénye! Nem csámboroghat össze-vissza!

Tehát? Miért ez a vénasszony, és nem másik? Miért ez a család, és nem másik?

És egyáltalán: hogyan folyjék le az egész cirkusz a népnek?

A titkosszolgálatok, melyeknek kiemelt feladata az ellenzéki, vagy annak ítélt polgárok szabályos, vagy illegális megfigyelése, ellenben viszonylag kevés figyelmet fordítanak a Sakál és más terroristák, terroristákat pénzelő kuvaiti, jordán és török üzletemberek, orosz hírszerzők és fegyvernepperek ellenőrzésére, ilyenkor kemény kihívás elé állnak!

Nyilván kapnak Rogántól egy sillabuszt a fontos szempontokról és a forgatókönyvről.

Úgy gondolom, hogy a mamuska legyen vagy nyolcvan, de jó erőben: önjáró! Ne tologassák, taszigálják a rokonok, mert az azt a képzetet keltheti, hogy szellemileg is elhanyatlott, és már azt sem tudja, fiú vagy lány!

Vagy, hogy Orbán fiú, vagy lány!

Különben is: rokonok ne hemzsegjenek ott! Zavarják a duettet!

A környezet lehet falusi vagy kispolgári!

Mindegy, csak a ház ne rogyadozzon (tán át is meszelik a véletlen látogatás előtt), a fél falat beborító feszület barnásan csillogjon, a mamuska pedig szépen kiöltözve (falun népviseletben – az esküvői ruhakölcsönzőből), üdvözült mosollyal fogadja a magas vendéget.

A mamuska, aki Wittner Mária mellett lődözött 56-ban (ez kiválasztási feltétel, ha nem találnak ilyet, ráfogják egyébként alkalmas jelöltre), ájulás elleni szerekkel felvértezve – nagy kihívás ez! – érdeklődik az ország állaga iránt, melyre kielégítő választ kap.

Elmondja, hogy hihetetlenül elégedett az egészségügyi ellátó rendszerrel, a rezsicsökkentéssel (ezt a szép állóórát is a megtakarításból vehette meg), ámbár a külföldre távozott gyerekei is segítik.

(Ezt az elszólást a híradóból kivágják.)

Köszöni, jól van, a plébános úr most hívta vissza a kórusba!

A kávé elfogyasztása után Orbán távozik, a mamuska pedig hálaimát rebegve nyugovóra tér.

A család ne legyen se túl szegény, se túl gazdag! Gyerek legyen vagy három, nem kell, hogy otthon tartózkodjanak! Még beszólnak valamit! Elég, ha a házaspár fogadja Orbánt.

A kiválasztás fő szempontjához egy régi viccet hívok segítségül: a moszkvai pártbizottság ülésezik, a téma az idegenforgalom fellendítése. Mert az gyatrán áll, pedig szép bevételi forrás lehetne.

Záporoznak az ötletek. Építsünk szállodákat, növeljük az üzletek kínálatát, tatarozzuk ki legalább a történelmi belvárost, és a többi.

De ez mind pénzbe van! Pénz nincs!

Föláll egy fiatalabb bizottsági tag: engedélyezzük a prostitúciót elvtársak! Dőlni fog ide a vendég!

Heves vita bontakozik ki. A vonalasok tiltakoznak, a fiatalabb, pragmatikusabb szemléletűek támogatják.

Végül kompromisszumos javaslatot fogadnak el: engedélyezhető! De huszonöt éves párttagságot kell igazolni a bárca kiállításakor!

Szóval igazoltan megbízható Fidesz-káder legyen (a másik verzió, hogy nem részlegesen, hanem totálisan gyengeelméjű, nem jöhet szóba!), igazoltan Fidesz-szavazó, esetleg pártoló tag! Tényleges tag ne legyen, az átlátszó!

Panelproli nem lehet, még kivakarózott sem, ámbár zömük nem emlékszik rá, hogy húsz éve Orbán panel-prolizta le őket!

A ház rendbe hozva, a szomszéd kölcsönadta a feszületet, az ünnepi ebéd készen van.

Igaz egy hónapra eladósodtak, fölborult a költségvetés, de mi ez a megtiszteltetéshez képest!

A hatodik kupica után az asszony kiveszi a poharat a férj kezéből. Jézus, Mária, még berúg és elfeledkezik magáról!

A hasító gazdaságról, a tehén kólikájáról, Brüsszelről, a gaz homoszexuálisok rémtetteiről zavaros fejjel nem lehet társalogni!

A gyerekek által felvett CSOK-ról sem.

Mivel Orbán csak három kupicát tolt a gallér mögé, őt nem fenyegeti az elázás veszélye.

Aztán szépen elköszön, ebédre nem marad – rengeteg a dolgom, még enni se hagynak időt! Pedig isteni illatok áradnak a konyhából! Szavazzanak ránk!

És hazamegy, vagy a karmelitákhoz, lezuhanyozik, ne érződjék rajta az ember- és a rántással keveredett égett/pirult vöröshagyma-, meg zsírszag, hiszen hamarosan utazik Madridba, összehozni a fasiszta frakciót az Unióban.

Feladat kipipálva!