A közép-ázsiai ország igazságügyi minisztériuma február 11-én arról számolt be, hogy a kormány jóváhagyta a céldátumot, illetve az ahhoz vezető intézkedéseket. A döntést kevesebb mint négy hónappal azt követően jelentették be, hogy Savkat Mirzijojev elnök rendeletet adott ki az átállás felgyorsításáról.

Az üzbégek más térségbeli nyelvek beszélőihez hasonlóan eredetileg módosított arab írást használtak, egészen az 1920-as évekig, ekkor váltottak a latin ábécére, amelynek a helyét a cirill vette át 1940-ben a Szovjetunió volt tagköztársaságaiban.

A Szovjetunió összeomlását követően, 1993-ban Üzbegisztán megkezdte a visszatérést a latin betűs íráshoz, a cirillt azonban még ma is széles körben használják. A Taskenti Állami Egyetem illetékes munkacsoportja több átdolgozás után tavaly bemutatta a latin betűkön alapuló, frissített üzbég ábécé végső vázlatát. Ez 30 karakterből áll: 29 betűből és egy aposztrófból.

Politikai okok

A szomszédos Kazahsztánban hasonló folyamat zajlik már 2017 óta, amikor is Nurszultan Nazarbajev volt elnök utasította a kormányt a 2025-ig történő átállásra. Türkmenisztán 1993-ban tért át a cirillről a latin ábécére, a dél-kaukázusi Azerbajdzsán pedig 1991-ben tette ezt meg.

Az átállás mögött részben politikai megfontolások vannak, a türk nyelveket beszélő országok így próbálják az erős orosz befolyástól távolodva kiépíteni saját nemzeti identitásukat. Ráadásul szakértők szerint a latin ábécé megfelelőbb is a türk nyelvek számára.

Hasonlóképpen, a cirill írásra való átállás oka is részben az volt, hogy eltávolítsák a közép-ázsiai államokat és Azerbajdzsánt Törökországtól és az iszlám világtól. (Szabad Európa)