A PIK elnevezésű kutatóreaktor 2022-ben éri el a 100 MW-os névleges termikus teljesítményt. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a reaktor beindítása kapcsán hangsúlyozta, hogy az új neutronforrás a 2020-as évek közepére képes lesz teljesen kiszolgálni a világ kutatóinak igényeit. 

A PIK az alapkutatások, mindenekelőtt a fizika, a kémia és biológia terén folytatott kutatások mellett az anyagtudományi, illetve az alkalmazott tudományos kutatásokat szolgálja. A hasonló külföldi neutronforrásoknál nagyobb a neutronfluxusa. A neutronfluxus-sűrűsége 5x1015 részecske/négyzetcentiméter/másodperc. A reaktor 22 kísérleti csatornával rendelkezik, ami 50 kísérleti állomás egyidejű működését teszi lehetővé. A PIK lehetőséget biztosít az anyagminták reaktormagban történő besugárzására is. A kísérleti csatornák felét atom- és részecskefizikai kutatásokra fogják használni. 

A PIK várhatóan nem sokáig őrzi a legnagyobb teljesítményű többcélú kutatóreaktor címét, miután 2028-ra várható az MBIR orosz gyorsneutronos kutatóreaktor üzembe helyezése. 

A 150 MW-os termikus teljesítményű gyorsneutronos reaktor az Atomreaktorok Tudományos Kutatóintézetének (NIIAR) dimitrovgrádi telephelyén épül. Az MBIR olyan kutatásokat tesz majd lehetővé, amelyek új típusú, versenyképes atomreaktorok kifejlesztését szolgálják, köztük a nukleáris üzemanyagciklus zárását biztosító gyorsneutronos reaktorok fejlesztését. Az MBIR-nek köszönhetően lényegesen lerövidül a kutatásokhoz szükséges idő. 

A tervek szerint az új gyorsneutronos kutatóreaktor kapacitását külföldi kutatók számára is elérhetővé teszi a Roszatom. Az MBIR tervezője a moszkvai NIKIET (Dollezsál Intézet).