Üzemkezdetre vár az úszó atomerőmű
A Roszatom első úszó atomerőműve üzembe helyezésre vár Csukcsföldön
A dokkolás előtti pillanatok
A Lomonoszov Akadémikus nevű úszó atomerőmű megérkezett végső állomáshelyére, az Oroszország távol-keleti részén fekvő csukcsföldi Pevekbe, hogy az év végén megkezdhesse működését. Üzembe helyezését követően ez lesz az első olyan atomerőmű a világon, amely a kis moduláris reaktorok (small modular reactors - SMR) technológiáját használja, amely működő prototípusként megbízhatóan biztosítja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátást a távoli területeken.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója elmondta:
- Az úszó atomerőmű üzembe állítása valószínűleg kis lépés az Északi-sarkvidék fenntartható fejlődésében, de óriási ugrást jelent a távoli, villamosenergia-hálózat nélküli területek szénmentesítésében, és a kis moduláris atomerőművek fejlődését tekintve világszerte vízválasztó esemény.
A projektet szerte a világon tudósok, atomenergetikai szakértők és környezetvédők is üdvözölték.
Agneta Rising, a Nukleáris Világszövetség vezérigazgatója kifejtette:
- Annak érdekében, hogy 2050-ig a világ villamosenergia-termelésének legalább 25 százalékát biztosítsuk a nukleáris iparág Harmónia programja által az atomenergiát több ember számára hozzáférhető módon szélesebb területekre kell eljuttatnunk. A Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőmű az első a kis, mobil többfunkciós atomerőművek körében, amely tiszta és megbízható villamos energiát, hőt és édesvizet szolgáltat majd, és hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez.
A Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőmű olyan kísérleti projekt és az első működő prototípusa a jövőbeli úszó atomerőműveknek, amely orosz gyártású, kis moduláris reaktorokon alapul. A kis teljesítményű egységeket az Oroszország északi és távol-keleti részén nehezen elérhető területeken történő telepítésre, valamint exportra szánják.
A peveki telepítés teljes költségét nem hozzák nyilvánosságra mindaddig, amíg a projekt nem fejeződik be, de a Roszatom szóvivője elmondta, hogy versenyképes technológiáról van szó:
„Miután elkezdjük a kis reaktorok sorozatgyártását, a távoli területek számára épült SMR-alapú erőművek jó eséllyel termelnek majd a dízelnél olcsóbb villamos energiát, amivel pénzt takarítanak meg és megelőzik a káros anyagok kibocsátását”.
Háttér:
A Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőmű úszó atomerőmű két, az atomjégtörőknél használtakhoz hasonló, 35 MW villamos- és 300 MW hőteljesítményt biztosító KLT-40C típusú reaktorral van felszerelve. A hajótest, amelyre a reaktort szerelték 144 méter hosszú, 30 méter széles és 21 000 tonna vízkiszorítású. A Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőmű – a 18. században élt orosz tudósról, Mihail Lomonoszovról kapta a nevét.
A kis moduláris reaktorokról (SMR)
Az SMR-alapú atomerőműveket (amelyek teljesítménye 300 MWe-nál kevesebb) úgy tervezték, hogy a nehezen elérhető területek, a kisebb hálózatok és hálózaton kívüli létesítmények számára biztosítsák a villamosenergia-ellátást. Ezek a kis atomerőművek képesek a háromtól öt évig tartó folyamatos üzemre üzemanyag utántöltés nélkül, így jelentősen csökkentik a villamosenergia-ellátás költségét. Ezzel szemben a megújuló energiát használó létesítményeknek, mint a szél- és a napenergiát alkalmazó erőműveknek, drága és környezetszennyező dízel üzemű berendezésekre vagy drága energiatárolókra van szükségük, miközben a kis atomerőművek folyamatos villamosenergia-ellátást biztosítanak az energiaigényes felhasználók, így nagy ipari létesítmények számára is.
A reaktorok különösen jól működhetnek olyan térségekben, ahol hosszabbak a partszakaszok, akadozik az áramellátás és korlátozott a villamos energiához való hozzáférés. Az erőmű a part bármelyik pontjára eljuttatható, ahol kapcsolódni tud a meglévő vagy kiépítendő villamos hálózathoz.
