Azzal, hogy a nemek nyertek a vasárnapi görög népszavazáson, méghozzá nagy fölénnyel, 61 százalékkal 39 ellenében, egyre inkább előtérbe kerül a görögök kiesése az euróövezetből. 

Ma az euróövezet állam- és kormányfői tárgyalnak a válságról, előtte az eurózóna pénzügyminiszterei veszik száma a lehetőségeket. Döntés egyelőre nem várható, de körvonalazódhat, marad-e esély arra, hogy a jövőben is az euró maradjon a fizetőeszköz Görögországban. Tegnap lemondott Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament a későbbiekben drasztikus lépéseket tehetnek azért, hogy kitessékeljék Görögországot az euróövezetből. Ugyan egy államot nem lehet kizárni az eurózónából, erre az alapszerződés nem ad lehetőséget, de ha például kifogy az euróból, akkor nem marad más megoldás számára.

Hogy Görögország közelebb kerül-e a Grexithez, arról talán többet tudhatunk meg az euróövezeti állam- és kormányfők kedd estére tervezett csúcsértekezletén. Ez előtt pedig az euróövezeti pénzügyminiszterek tárgyalnak. Görögország ma új hitelmegállapodásra vonatkozó javaslatot terjeszt be, így ez lesz az első számú téma.

Tegnap a kommunisták és a neonáci Arany Hajnal kivételével az ellenzéki pártok közös nyilatkozatot írtak alá a kabinettel, amelyen támogatásukról biztosították Cipraszt a hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon. Ez akár nemzeti egységkormány megalakításának egy első lépése is lehet.

Ciprasz terveiről tegnap telefonon tájékoztatta Angela Merkel kancellárt, aki az esti órákban Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt. A két politikus közleményében megerősítette: még egy esélyt adhatnak a tárgyalásoknak. Arra a kérdésre, mi a véleménye a Grexitről, a német kancellár röviden ezt mondta: „Görögország az euróövezet tagja”.

Kizárható, hogy ma a politikai vezetők bármilyen döntésre jutnának a brüsszeli csúcson. Egyelőre csak annak a lehetőségeit vizsgálják, hogy a görög javaslat alapja lehet-e egy későbbi megállapodásnak. Ez euróövezet megosztottnak tűnik. Miközben Franciaország és Olaszország megengedőbb álláspontot képvisel Görögországgal kapcsolatban a nemek győzelme után is, az euróövezeti államok többsége, Berlinnel az élen, már a Grexit lehetőségeit vizsgálják.

A német politikai életben egyre általánosabb az a vélemény, amely szerint el kell engedni Görögország kezét. Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, a szociáldemokraták elnöke, aki eddig jóval kevésbé beszélt radikálisan Görögországról, mint a kereszténydemokrata politikusok, szintén nagyon keményen értékelte a helyzetet. Mint fogalmazott, Ciprasz kormányfő a referendummal „az utolsó hidakat is felégette”.

Később elmondta, egyedül a görögök döntése, hogy maradni akarnak-e az eurózónában, vagy sem. Hozzátette, a népszavazás a valutaunió elutasításaként értékelhető. Christian Lindner, a liberális FDP elnöke, amely korábban a CDU koalíciós partnere volt, úgy foglalt állást, Angela Merkel kancellárnak meg kell tennie az első lépéseket a Grexit felé.

Nincs Armageddon a piacokon

Csekély befolyást gyakorolt a tőzsdére a görög nem. A befektetők nem estek pánikba. Bár a börzéken nem volt jó a hangulat, szó sincs arról, hogy az esés drámai lett volna. A budapesti BUX 1, a német DAX 1,4, a francia CAC-40 1,6, a brit FTSE 100-as index pedig 0,9 százalékkal gyengült a pénteki záróértékhez képest. Elsősorban a bankok árfolyama látta kárát a referendumnak, a Deutsche Bank és a Raiffeisen árfolyama 3-3 százalékkal csökkent, az OTP-é 1,9 százalékkal. Érdekes módon az euró árfolyama sem változott jelentősebb mértékben a dollárhoz viszonyítva.

Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke úgy foglalt állást, hogy Európa nem teljesítheti Ciprasz kormányfő elvárásait. Jens Weidmann, a német jegybank elnöke felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), ne emelje tovább Görögország számára a sürgősségi likviditási alapot, ami azt jelentené, hogy az ország teljesen kifogy a pénzből.

Keményen állásfoglalást tett Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője. Kifejtette, ha a népszavazás után nemcsak egy új hitelmegállapodásra nincs esély, arra sem marad lehetőség, hogy az ország az euróövezetben maradjon. A nemek győzelmével „nem lesz könnyű megállapodni” – hangoztatta. Dijsselbloem a népszavazást nagyon sajnálatosnak nevezte Görögország jövője szempontjából. Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy reális forgatókönyv lett az euró megalkotóinak rémálma, nevezetesen az, hogy egy ország kieshet az eurózónából.

Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter ezzel szemben a hitelezőket is hibáztatta a kialakult helyzetért. Matteo Renzi olasz miniszterelnök pedig azt közölte, újra tárgyalni kell egymással, s „ezt senki sem tudja jobban Angela Merkelnél” – fogalmazott.

A hitelezők között is egyre feszültebb a viszony. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója tegnap rövid közleményben ígért „támogatást” Görögországnak. Athén tegnap bejelentette, hogy a pénzintézetek még legalább szerda éjfélig zárva maradnak.

Hogy kedvező jelnek tekinthető-e, vagy sem, egyelőre nem tudni, de a reggeli órákban bejelentette lemondását Janisz Varufakisz pénzügyminiszter, aki közleményében arra utalt, nem akar az esetleges megállapodás útjába állni. A közlemény alapján arra lehet következtetni, hogy Ciprasz menesztette tárcavezetőjét, aki minden hitelét elvesztette uniós pénzügyminiszterek körében.

Erről sokat elmond Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter reakciója, aki arra a kérdésre, segít-e a görög pénzügyminiszter visszalépése, azt válaszolta: „Nagyon is sokat segít”. Carsten Schneider, a német szociáldemokrata SPD frakcióvezetőhelyettese viszont arra figyelmeztetett, semmivel sem lesznek egyszerűbbek a hitelezők és a görög kormány közötti tárgyalások a görög pénzügyminiszter visszalépésével.

Szakértők szerint Varufakisz menesztésével Ciprasz egyfajta gesztust akart tenni a hitelezőknek. Ezt azonban fenntartásokkal kell kezelni, mert az új pénzügyi tárcavezetőnek az esti órákban beiktatott Euklid Cakalatosz, aki a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat irányította görög részről, hasonlóan vélekedik a hitelmegállapodásról, mint Varufakisz, vagy Ciprasz.

Ciprasz miniszterelnök tegnap telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök ígéretet tett arra, hogy támogatja Athént a „nehézségek áthidalásában”. A görög kormány drasztikus lépésekre szánhatja el magát, hogy pénzre tegyen szert. A brit Telegraph közlése szerint ráteheti a kezét a 8000 euró feletti bankbetétekre. A Sziriza radikálisai Jannisz Szturnarasz jegybankelnök fejét követelik, aki többször figyelmeztetett a jelenlegi kormány politikájának veszélyeire. (Szturnaraszt még az előző, a hitelmegállapodást támogató kormányzat idején nevezték ki.)

A Sziriza szélsőségesei szerint egy új csapatot kell kinevezni a jegybank élére. „Az első lépés, hogy el kell vennünk hivatalának kulcsait. Helyre kell állítanunk a stabilitást az Európai Központi Bank segítségével, vagy anélkül” – hangoztatják hozzátéve, hogy pénzt kell nyomtatni, köztük 20 eurósokat, amelyek már fogytán vannak az országban.

A referendumnak következményei lettek a görög belpolitikában. Bejelentette lemondását a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia elnöke, Antonisz Szamarasz volt miniszterelnök, aki az igenek mellett kampányolt.

Egy platformon a radikális baloldal az euroszkeptikusokkal

A nemek győzelmével érdekes koalíció alakul Európában a jobb- és a baloldali radikálisok között. Marine Le Pen, a francia jobboldali radikális, euroszkeptikus Nemzeti Front (FN) elnöke lelkesen üdvözölte a hitelmegállapodás elutasítását, a demokrácia győzelmének nevezte azt. Hasonlóan lelkesen nyilatkozott Nigel Farage, a brit euroszkeptikus UKIP elnöke. „Az Európa-projekt haldoklik. Fantasztikus látni a görög nép bátorságát, hogy szembeszálltak Brüsszel politikai és gazdasági zsarolásával” – közölte. Sajátos az is, hogy a kampányban a neonáci Arany Hajnal is a nemeket támogatta.

Milyen forgatókönyvek képzelhetőek el?

Mutatjuk a lehetőségeket:

Nem lesz megállapodás, Görögország kilép az euróvezetből, a Ciprasz kormány a helyén marad.

60 százalék

Szakértők erre látják a legnagyobb esélyt. Az álláspontok nagyon megmerevedtek a népszavazással. Bár Olaszország és Franciaország még adna egy utolsó esélyt, a németek, a skandinávok, a szlovákok, a spanyolok, a portugálok és a máltaiak az eddigieknél keményebb feltételekkel lennének hajlandóak a megegyezésre. Bekövetkezhet a Grexident, ami azt jelenti, hogy az ország kifogy az euróból, így arra kényszerül, hogy elhagyja az euróövezetet.

A Ciprasz-kormány azonban a helyén marad, minden felelősséget a hitelezőkre hárít, a „szabadságharcos” Cipraszt nemzeti hősként ünneplik. A kormány távozásának lehetősége már csak hónapokkal később merülhet fel, amikor az emberek rájönnek arra, hogy milyen súlyos következményekkel járt a hitelmegállapodás elutasítása.

Amennyiben az EKB nem emeli tovább sürgősségi likviditási támogatását, amire jó esély van, akkor a kormánynak valahonnan pénzt kell előteremtenie. A legvalószínűbb ezért az, hogy bizonyos pénzösszeg felett ráteszik a kezüket a bankbetétekre. Ehhez a megoldáshoz nyúltak Cipruson is.

Görögország megállapodik a hitelezőkkel, marad az euró, marad a Ciprasz-kormány.

40 százalék

Bár Görögországnak elemi érdeke lenne a megegyezés, a referendum után egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy akár egyik, akár másik oldal jelentős kompromisszumra legyen hajlandó. Az a változat, amelyről vasárnap szavaztak Görögországban, a lehető legnagyobb engedményeket tartalmazta a hitelezők részéről. Eltekintettek például attól, hogy áfaemelést hajtsanak végre a turizmus szektorában.

A fenntarthatatlan, s az Európában arányait tekintve legdrágább nyugdíjrendszer átalakításához viszont ragaszkodnak a hitelezők, a Ciprasz-kormány azonban el akarja odázni a kérdést. Egyelőre nehezen képzelhető el az is, hogy a másik vitás kérdésben, a társasági adó emelése tekintetében bármi értékelhető javaslattal előálljon az athéni kabinet.

Meglepetések persze mindig lehetnek. A görög kormány egyik illetékese azt közölte, a kabinet olyan egyezséget kínál ma, az euróövezeti csúcson, amely Jean-Claude Juncker legutóbbi javaslatain alapul. Magyarán amire nemet mondtak vasárnap a választók. Az irracionalitásnak nincs határa.

Görögország megállapodik a hitelezőkkel, de Cipraszék távoznak

30 százalék

Logika lenne ebben a megoldásban. Ciprasz végül mégis kénytelen lesz belátni, hogy nincs más kiút, csak a megállapodás, de ezzel együtt lemond, új választást írat ki abban a reményben, hogy a következőt úgyis megnyeri. Erre minden esélye meg is lenne, hiszen amint azt a referendum is igazolta, a lakosság támogatásának nagy részét maga mögött tudhatja. Persze alapfelvétel lenne ehhez, hogy megszülessen valamiféle megállapodás, aminek a körvonalait egyelőre nem látni.

Bekövetkezik a Grexit és Cipraszék távoznak

10 százalék

Egyelőre kicsi az esélye annak, hogy a görög miniszterelnök az ország szempontjából a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén beadja lemondását. Eddig is minden helyzetben a kibúvót, a politikai megoldást, a koalíció egybetartását tartotta legfontosabb feladatának. Váltig ragaszkodni próbál a kormányfői székhez. Meg is teheti, hiszen a közvélemény (még) mögötte áll.

nepszava.hu (Címlap: Le kell bontani az eurót ábrázoló emléket? Fotó: Europress/Getty Images / Hannelore Foerste)