Az Európát sújtó menekültválság fölényesen vezeti az alpesi országban élők aggodalmainak listáját, aminek nyomán a vasárnap esedékes voksolás várhatóan a jobboldal további erősödését, azon belül is a bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) győzelmét fogja eredményezni.

A gfs.bern svájci közvélemény-kutató intézet nemrég közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 46 százalékát elsősorban a menekültkérdés foglalkoztatja, miközben a második legtöbbet emlegetett témát, az Európai Unióval való kapcsolatok alakulását csupán a válaszadók 7 százaléka sorolta az első helyre.

Bár Svájcot eddig elkerülte a legtöbb szíriai és iraki menedékkérő, a lakosság fél attól, hogy előbb-utóbb hazájába is átgyűrűzik a válság.

A jobboldali populista SVP szlogenje az idei választási kampányon így a "menekültkáosz megállítása" lett, amelynek szellemében egyik legfőbb követelésévé a befogadandó menekültek számának kétharmaddal való lecsökkentését és a már egyébként is szigorú bevándorlási szabályok szigorítását tette, ismételten felvetve az Európai Unióval kötött schengeni és dublini egyezményekből való kilépés lehetőségét.

Az SVP színeiben politizáló Roland Rino Büchel az EFE spanyol hírügynökségnek azt mondta, hogy a migránsok és menekültek tömeges érkezése Ausztriába, Németországba vagy Svédországba azt jelzi, hogy "vannak olyan schengeni országok, amelyek nem végzik el rendesen a munkájukat", ezért fel kell mondani ezt a szerződést - hangsúlyozta a képviselő Görögországra és Olaszországra utalva, amelyeknek, mint rámutatott, az egyezmény értelmében meg kellene védeniük az EU külső határait. Szerinte a származási országukban kell segíteni az embereknek már csak azért is, mert - mint mondta - "a menekültek 80 százaléka soha nem fog dolgozni".

Svájcban a legtöbb menedékkérő eritreai származású, míg második helyen a szíriaiak állnak, majd a Srí Lanka-iak, a nigériaiak és a szomáliaiak következnek. A kormány idén nagyjából 30 ezer menedékkérővel számol.

Az SVP alelnöke, az ország legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb politikusának számító Christoph Blocher milliárdos üzletember a választási hadjárat során szinte csak a bevándorlás kérdéséről beszélt. Legutóbb Lausanne-ban arra emlékeztette hallgatóságát, hogy míg ő vezette az igazságügyi tárcát, a menedékkérők száma az évi 20 ezres szintről 10 ezerre csökkent. "Hova vezet az, ha mindenki bejön? - tette fel a kérdést egy interjúban a kiváló szónoki képességekkel megáldott 75 éves politikus. Úgy véli, pártja az egyetlen, amely képes megoldani a "menekültproblémát". A mostani válság okozója szerinte az Európai Unió, és különösen Németország, amely nemcsak háborús, hanem gazdasági menekülteket, valamint bűnözőket és szélsőségeseket is beenged területére.

A többek között a minaretépítés betiltásáért és a bűncselekményt elkövető külföldiek azonnali kiutasításáért is sikeres kampányt folytató Blocher valójában már régóta a migránsok ellen emel szót egy olyan országban, ahol a 8,1 milliós lakosság negyedét jelenleg külföldiek teszik ki. Az SVP politikája az évek során egyre több követőre talált, és míg egykor a negyedik erőnek számított, az utóbbi több mint másfél évtizedben az élre tört. Négy éve a szavazatok 26,6 százalékát szerezte meg, ezt a pozícióját a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint vasárnap tovább tudja erősíteni, és a voksok 27,9 százalékát is megkaphatja.

A jobboldal második legnagyobb erejét alkotó Liberális Szabadelvű Párt (FDP) nem a menekültválságra kínált válaszaival, hanem egy másik okból kifolyólag számíthat a választásokon jó eredményre. A frank januári hirtelen erősödése igen nehéz helyzetbe hozta az exportfüggő helyi vállalatokat, ami egyre több, a munkahelyét féltő svájcit terelt az FDP szavazótáborába. Patrick Emmenegger politológus szerint az emberek a leginkább a liberálisokról feltételezik, hogy képesek megoldani a gazdasági problémákat. Ennek megfelelően a közvélemény-kutatások az FDP számára jósolják a legnagyobb arányú szavazatnövekedést: a 2011-es 15,1 százalékos támogatottság után idén a szavazatok 16,7 százalékát is megszerezheti.

A második legerősebb pártnak számító Svájci Szociáldemokrata Párt (SPS) a felmérések szerint csekély mértékben ugyan, de növeli a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest a szavazatok számát, és 19 százalékos támogatottságra számíthat.

Megfigyelők összességében azonban úgy látják, hogy a svájci politikai rendszer stabilitásának köszönhetően a menekültválságnak - még ha általa az SVP extra szavazatokkal is gazdagodik - alapvetően nem lesz drámai hatása.

A sajátos svájci rendszer szerint ugyanis a parlament választja meg tagjai közül négy évre a végrehajtó hatalmat gyakorló szövetségi tanácsot, a hétfős kormányt, amelyben 1959 óta valamennyi nagyobb párt képviselteti magát, és konszenzussal hoz döntést. A választásokkal továbbá az sem dől el, hogy ki lesz az ország vezetője (állam- és kormányfője egy személyben), őt ugyanis és az alelnököt évente választja újra a törvényhozás a kormány tagjai közül.

Nem véletlen, hogy Svájcban hagyományosan alacsony a parlamenti választásokon a részvételi arány, és alig minden második szavazásra jogosult járul csak az urnákhoz. A világ egyetlen közvetlen demokráciájában a lakosság sokkal inkább a népszavazások alkalmával aktivizálja magát, vagyis évente négyszer, amikor egy-egy konkrét kérdésben kell döntést hoznia. Az SVP egy tavalyi referendumon aratta az egyik legnagyobb győzelmét: a nép igent mondott a párt azon javaslatára, hogy korlátozzák az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlást.

MTI