Az említett vírus 2015-ben terjedt el Brazília északkeleti partvidékén, és tavaly jelentős médiahisztériát okozott világszerte. Ma már viszont keveseket érdekel a rettegett kórokozó.

A vírust már az 1950-es években ismerték, és önmagában nem kifejezetten veszélyes: néhány napos lázzal kiheverhető. Az utóbbi években azonban más oldala is megmutatkozott: súlyos károkat okozott a magzatokban. 2015–2016-ban tömeges méretekben születtek csecsemők kóros kisfejűséggel (mikrokefália) egyes trópusi területeken. Az egészségügyi szervezetek – többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – pedig ezt a jelenséget a zikavírussal kötötték össze.

Mi sem tudunk róla sokat, de óvatosnak kell lenni

– mondja egy nicara­guai asszony is, aki csak a hírekből és az állami hirdetésekből hallott a járványról. Valóban: a közép-amerikai régióban a reptéren, az orvosi centrumokban hatalmas plakátok figyelmeztetnek a zikaveszélyre, a boltok polcain sorakoznak a „zika ellen” felcímkézett rovarirtók. A hatóságok a fertőzött régiók­ban hosszú ujjú felső, hosszú szárú nadrág viselését és rovarriasztó spray használatát ajánlják. Ennek ellenére a vírus mintha köddé vált volna erre az évre. Eltűnt a hírekből – és ezzel mintha az emberek is elfelejtették volna.

Tavaly komoly visszaesést tapasztaltunk a nászutak terén, szinte leállt a turizmus

– mondja az egyik szállodatulajdonos a Costa Rica déli részén fekvő Osla-félszigeten. A férfi szerint idén pont az ellenkezője történik ennek: újra szinte egymást érik a foglalások. A Lapa Rios Eco­lodge luxusüdülő vezetője ugyanakkor kiemeli, hogy a közelgő esős időszakban újra elszaporodnak a szúnyogok, és ekkor nem ajánlják a látogatást az állapotos nőknek. A vírust egyébként Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-térségben, Mexikóban és az Egyesült Államok két államában, Floridában és Texasban regisztrálták tavaly. A zika emellett Ázsiá­ban és Afrikában is jelen van, bár ezeken a kontinenseken nem számoltak be kóros kisfejűségről. A hírekből eltűnt ugyan a betegség, de a szakértők továbbra is aggódnak: a közelmúltban például Steve Loucks, a Travel Leaders Group vezetője – ahogy több egészségügyi szervezet is – arról beszélt, hogy a járvány újra fellángolhat.

Rovarirtók különleges felirattal egy Costa Rica-i boltban. Nyakukon maradt a hatalmas készlet Forrás: magyaridok.hu

A betegség körül ugyanakkor sok a kérdés, hiszen amikor a WHO járványveszélyt jelentett be tavaly, a vírus és a kóros kisfejűség kapcsolata nem volt bizonyított. „A kutatók már csak hetekre vannak az összefüggés megtalálásától” – írta akkor a világsajtó. A világszervezet arra alapozta a feltevést, hogy rendellenességgel születő kisbabák édesanyái zikával is fertőzöttek voltak. Bár az összefüggést tavaly áprilisban bizonyította az Egyesült Államok járványügyi hatósága (CDC), azóta több hír is megjelent arról is, hogy zikával fertőzött édesanyáknak egészséges gyermekükszületett. Az orvosok szerint az a magyarázat, hogy csak a terhesség bizonyos időszakában okozhat elváltozást a megfertőződés. Az internetes közösségek persze nem nyugodtak bele a válaszokba, és sorra születtek az orvosok által veszélyesnek nevezett elméletek. „A közösségi médiában terjedő összeesküvés-elméletek veszélybe sodorják a kiszolgáltatott embereket” címmel jelentetett meg tanulmányt a Science Daily tudományos lap is.

Mivel a vírus eredetével és hatásaival kapcsolatosan sok a bizonytalanság, ez összeesküvés-elméletek terjedésének adott alapot

– írják a George Washington Egyetem kutatói. Az USA-ban elterjedt például az az elképzelés, hogy az MMR-vakcina okozhatja, azaz a mumpsz, morbilli (kanyaró), rubeola (rózsahimlő) elleni oltás, amelyet összefüggésbe hoznak például az autizmus kialakulásával is. A közvélemény-kutatások szerint az amerikai lakosság nagy része arról van meggyőződve, hogy a betegséget genetikailag módosított szúnyogok terjesztik, számol be a Pennsylvaniai Egyetem kutatóintézete. Az USA-ban egyébként elsősorban a média keltett a zikával kapcsolatos félelmeket, hiszen a több mint 318 millió lakosú országban mindössze 500 megbetegedést regisztráltak. A betegek többsége pedig a dél- és közép-amerikai régiók­ból hazatérő turista volt, azaz nem állt fenn a járvány veszélye.

Voltak olyan elképzelések is, amelyek az állapotos nőknek beadott, szamárköhögés elleni oltással hozták összefüggésbe a magzatok elváltozásait. Ezt az oltást ugyanis kötelezővé tették Brazíliában az elmúlt néhány évben annak ellenére, hogy a vakcina beadása négy-öt éves kor alatt nem ajánlott. Argentin orvosok tavaly egy rovarirtó szerrel kötötték össze a betegséget: a Physicians in Crop-Sprayed Towns nevű szervezet szerint a kóros kisfejűség egy lárvaölő szerben található vegyi anyaggal van összefüggésben. Arról a szerről van szó, amelyet a többféle trópusi betegséget, többek között a zikát hordozó egyiptomi szúnyogfaj irtásához használnak Dél- és Közép-Amerika egyes területein.

A születési rendellenességek, kiemelten a kóros kisfejűség eseteinek drámai emelkedését a brazil egészségügyi minisztérium hamar összekapcsolta a zikavírussal

– írja az orvosi szervezet. „Azt nem vették figyelembe, hogy azokban a régiókban, amelyekben a legtöbb beteg él, 18 hónapja alkalmaznak a szúnyogokban deformációt okozó lárvairtó szert. Ez a méreganyag (piriproxifen) az érintett lakosság ivóvizében is megtalálható” – hívják fel a figyelmet. A tanulmány nagy vihart kavart, és hosszú vitákra adott alkalmat az internetes közösségekben. A kérdés azonban úgy fest, már a múlté, és ahogy a H1N1 vagy az ebola is eltűnt, úgy a zikának is leáldozóban van a csillaga.

magyaridok.hu