Végre kiderült, mi a baj az M4-essel
A kormány állításai az M4-es autópálya építésének leállításáról köszönő viszonyban sincsenek az Európai Bizottság dokumentumaiban szereplő tényekkel.
Az uniós papírokban nincs szó kartellgyanúról, mint amit a kormány állít, hanem a Bizottság súlyos szakmai kifogásokat támasztott az építkezés előkészítésével kapcsolatban - írja a NOL.hu.
Miután az Index idén március 26-án megszellőztette, hogy gond van a beruházással, a kormány március 31-én bejelentette: Lázár János, mint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Seszták Miklós pedig mint a közlekedésért felelős miniszter utasította a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatóját az M4 építésének azonnali leállítására.
A deklarált ok az volt – Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár szavai szerint –, hogy „a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal". Csepreghy akkor azt is elmondta: „ha bebizonyosodik az Európai Bizottság kartellgyanúja az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésével kapcsolatban, a kormány ki fogja fizettetni a szankciót az érintett cégekkel".
Jávor Benedek – akinek a beadványa nyomán az európai hatóságok tavaly vizsgálni kezdték az M4 ügyét – kikérte a vonatkozó információkat az uniós testülettől. A kapott válaszból ugyanakkor egy, a kormányétól alapjaiban eltérő történet rajzolódik ki. Ahogyan a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján levezette, a magyar kormány részéről 2013 októberében benyújtott projekttel kapcsolatban a Bizottság súlyos szakmai kifogásokat emelt.
Silánynak találták a stratégiai indoklást – egy helyi közlekedési fejlesztésekre szánt keret terhére a kormány beadott egy transzeurópai közlekedési hálózatba illeszkedéssel indokolt tervet, amely elvben Budapest elkerülését célozta volna, a nyomvonala azonban egyenesen Budapestre vezetett rá –, kifogásolták a párhuzamos (közúti és vasúti) kapacitások fejlesztését uniós forrásokból, környezetvédelmi szempontból (a Natura 2000-es területek sérülése miatt) elhibázottnak találták a nyomvonalat, sokkal olcsóbbnak és környezetkímélőbbnek látták volna a meglévő 4-es út autópályává fejlesztését.
A költség-hasznon elemzésnek és a forgalombecslésnek láthatóan nem volt köze a valósághoz, emellett az árszintet is indokolatlanul magasnak találták
(ugyanazt az árat, amit személyesen Lázár János védett meg 2014-ben a parlamentben). Kartellgyanúról viszont nincs szó a Bizottság anyagában.
A fentieket az Európai Bizottság 2014 tavaszán, vagyis bő egy évvel ezelőtt jelezte a kormánynak, kérve, hogy módosítsák a terveket. Az Orbán-kabinet válaszul 2014 szeptemberében visszavonta az uniós támogatási igényt, majd 2014 decemberében egy egyedi kormánydöntéssel jelentősen, 110-ről 160 milliárdra megemelték a költségkeretet, egyúttal pedig csökkentették a beruházás műszaki tartalmát (ami azért érdekes, mert onnantól már a drágább árat fizették a csökkentett tartalomért a kivitelezőknek – nem csak a Közgépnek, hanem a projektben érdekelt multiknak is). Majd 2015 elején elkezdték szivárogtatni, hogy Brüsszel nem tartja elfogadhatónak a túlságosan drága beruházást – nagyjából ugyanakkor, amikor a nyilvánosság végleg szakított egymással Orbán Viktor és az autópályát építő Közgép-tulajdonosa, Simicska Lajos.
Jávor Benedek szerint a kormány által hangoztatott uniós kartellgyanú nem csak azért értelmezhetetlen, mert a brüsszeli papírokban nincs nyoma, hanem azért is, mert a Bizottságtól kapott információk alapján jogos a föltevés, hogy az Orbán-kabinet összejátszott a „kartellezőkkel": jócskán megemelte a költségkeretüket, és alacsonyabb színvonalú teljesítést várt érte cserébe. Az EP-képviselő úgy látja, a projekt mérlege ettől függetlenül is tragikus: az eddig elköltött 60 milliárd forintért van egy sehová sem vezető út-torzónk félbehagyott, lassan pusztuló műtárgyakkal, amelyek befejezését az EU biztosan nem fogja finanszírozni, ugyanakkor a beruházás végigvitele is értelmetlen lenne, mert soha nem fog megtérülni.
nol.hu (Címlap: Valószínűleg jó ideig torzó marad az M4-es autópálya - Fotó: Veres Viktor / Népszabadság)
A költség-hasznon elemzésnek és a forgalombecslésnek láthatóan nem volt köze a valósághoz, emellett az árszintet is indokolatlanul magasnak találták. #Civilhetes
Posted by SEJT on 2015. május 26.