Ezt a kiberfegyvert az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak. Ennek elvi akadálya aligha lehetett. A nemzetközi projekt magyar résztvevője, a Direkt 36 is utal arra, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. 2017. júliusban a rendszerváltás óta először látogatott Magyarországra izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu.

Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.

Egy találkozó, ami után beindult a Pegasus

2018. február 13-án Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Netanjahu.

Hivatalosan a V4-ek miniszterelnökeinek tervezett izraeli látogatása volt a téma, ami aligha igényelte volna, hogy az izraeli kormányfő személyesen tárgyaljon a főtanácsadóval. (A V4-es izraeli csúcs egyébként többször halasztás után sem jött össze, egy lengyel-izraeli vita miatt, de Orbán többször járt Jeruzsálemben.)

Czukor külön megbeszélést folytatott Meir Ben-Sabbattal, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadójával is. Hivatalosan a terrorellenes együttműködés, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése és egyéb kétoldalú témák voltak napirenden.

A nemzetközi tényfeltáró cikk nem állítja, hogy Czukor tárgyalta volna le a kémszoftver megszerzését, de azt igen, hogy az újságírócsapat birtokában lévő adatok szerint 2018 elején, Czukor februári izraeli látogatása után kezdtek tömegesen célba venni magyarországi telefonszámokat a Pegasusszal.

A Direkt 36-nak egy volt magyar titkosszolgálati tiszt is azt mondta, hogy tudomása szerint 2018 elejétől kezdték el használni a magyar szervek a Pegasust. Szerinte a kormányt régóta zavarta, hogy a hagyományos lehallgatási módszerekkel nem férnek hozzá olyan kommunikációhoz, ami titkosított applikációkon (mint amilyen például a Signal vagy a WhatsApp) keresztül zajlik, ezért kaptak a lehetőségen, hogy használhassák az NSO termékét.

2018 júniusban aztán Orbán viszonozta a kiemelt figyelmet, és fogadta Netanhaju főtancsóadóját. Meir Ben-Sabat a visegrádi országok és Izrael biztonságpolitikával foglalkozó főtanácsadóinak értekezletére érkezett Magyarországra. A megbeszélésen ott volt Czukor is, aki pár hónap múlva a polgári titkosszolgálatok vezetője lett.

A megbeszélésén hivatalosan Európa és a Közel-Kelet biztonsági kihívásairól volt szó, és egyeztettek Orbán Viktor júliusban esedékes hivatalos izraeli útjáról is.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Meir Ben-Sabatot az Országházban 2018. június 27-én. A kormányfő jobbján Czukor József miniszterelnöki főtanácsadó. - Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda//MTI/MTVA

De kicsoda Czukor József?

1958-ban született, apja határőr ezredes volt. A jogvégzett Czukor a kommunista rendszerben kezdett bele a hírszerzésbe, a Privátbankár 2015-ben megjelent jegyzete szerint 1982-ben, még a hidegháború csúcsán került belügyi állományba. 1986-ban a bécsi magyar nagykövetségen lett kém. 1988-ban került át Németországba. A még a régi Indexen megjelent portréja szerint elképesztő mennyiségben ontotta magából a jelentéseket, bárhova utazott Németországon belül, onnan jelentett, nagyon aktív, szorgalmas volt. Hogy mennyire hasznos, arról már megoszlanak a vélemények.

1993-ban a hírszerzéshez tért vissza Magyarországra, de 4 évvel később ismét Németországban dolgozott: Balázs Péter későbbi külügyminiszter első beosztottja volt. Itt kezdett jó kapcsolatokat kiépíteni fideszes vezetőkkel, elsősorban Kövér Lászlóval. Annyira jó volt a viszonyuk, hogy az Index cikke szerint amikor a Medgyessy-kormány 2002-ben az Információs Hivatal élére javasolta Czukort, a parlament nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása után Kövér, mint a bizottság ellenzéki elnöke, odalépett hozzá, és közölte vele:

„Jóska, ugye tudod, hogy ha mi kerültünk volna kormányra, akkor is te irányítanád mostantól a hírszerzést?”

Két év után távoznia kellett az IH-től. Állítólag a politikai vezetők és a társszervek irányítói nem igazán viselték el okoskodó stílusát. Az MSZP-nél pedig úgy érezték, hogy túlságosan lojális a Fideszhez.

Szlovéniában lett nagykövet, ahol apró gesztusokkal építette a kapcsolatait mindkét politikai oldal felé. 2009-ben aztán visszatért a külügybe, szakállamtitkárként az európai uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért felelt.

Nem került süllyesztőbe a fideszes első kétharmaddal sem, sőt. Elég nagy meglepetésre berlini nagykövet lett, ahol aztán keményen beleállt, védte az Orbán-kormány vitatott intézkedéseit. Annyira elégedettek voltak vele, hogy 2015-ben Orbán biztonsági és külpolitikai főtanácsadónak nevezte ki. Ebben a pozíciójában tárgyalt 2018 februárjában Benjamin Netanjahuval Izraelben.

Orbán elégedett lehetett a főtanácsadója tevékenységével. Legalábbis Czukornak aztán sikerült az a bravúr, hogy a Fidesz is kinevezte kémfőnöknek 2018 őszén. Czukor a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjainak támogató szavazatával került újra az időközben Szijjártó Péter irányítása alá kerülő Információs Hivatal élére. A jobbikos Mirkóczki Ádám és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodott, Szél Bernadett nemmel szavazott a kinevezésére.

Czukor két év után, tavaly ősszel távozott a hivatal éléről. Ő maga állítólag azzal indokolta a távozását, hogy a hivatal rendbetételére kapott megbízást, és ezt a feladatot befejezte

Az egykori kémfőnök Svájcban lett nagykövet. Ide küldtünk neki kérdéseket, amikben arról érdeklődtünk, hogy a 2018 februári tárgyalásain szóba került-e, hogy Magyarország szeretné használni a Pegasus kémprogramot, ha igen, mi lett a tárgyalás eredménye, és miért fogadták őt ilyen magas szintén annak idején.

A Külügyminisztérium válaszolt. Azt írják, hogy Czukor 2018. február 13-án a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izrealbe, tehát sem feladata, sem pedig mandátuma nem lehetett arra, hogy bármilyen, a szolgálatok működésével kapcsolatos kérdésben tárgyalásokat folytasson.

A Czukor-féle egyeztetés célja a külügy szerint Orbán Viktor hivatalos izraeli látogatásának előkészítése volt, amelyre a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából került sor 2018. július 18-án.

Külügyi források azzal magyarázták még, hogy ilyen magas szinten fogadták Czukort, hogy Netanjahu ebben az időben a külügyminiszteri feladatokat is ellátta.

Szijjártó Péter a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása „a vélelmezett adatgyűjtési ügyről”. Megkérdezte az általa felügyelt Információs Hivatal vezetőjét – aki ugye már nem Czukor tavaly óta, hanem Bunford Zsolt – , és azt a választ kapta, hogy nem használják a szóba forgó eszközt. A kormánynak pedig nincs tudomása ilyen szintű adatgyűjtésről.

Varga Judit ugyanakkor Brüsszelben a Népszava kérdésére nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon. Azt mondta, hogy „egyértelmű, hogy az alkotmányosság megdöntésére irányuló cselekedetek, illetve a külföldi hírszerzés gyanús eseteinek a feltárása esetén szükség van a fellépésre”. Illetve: “egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Az ellenzék megpróbálta összehívni a Pegasus-ügy miatt a nemzetbiztonsági bizottságot, de a Fidesz megakadályozta ebben. Az ellenzéki képviselők előzetesen azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”. Jelezték azt is, hogy

„hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést.”

A Fidesz-frakció viszont azt közölte: „A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása.”