Az 1510-ben épült, 70 méter hosszú Rohan-híd négy tűzvésznek is ellenállt, de az évszázadok súlya és a dagály rohamai miatt meggyengült.

A városka örökségvédelmi felelőse elmondta, hogy „a középkor évszázadai során teljesen természetes volt, hogy a városokban a hidakat is lakták. A legtöbb helyen megtalálhatók voltak a lakóhidak. Ezek stratégiai pontok voltak. A középkorban minden négyzetmétert, nagyon koncentráltan kihasználtak a letelepedésre.”

A 18. századtól kezdve a lakóhidak fokozatosan eltűntek a városképekből. Ma már csak tizenöten laknak a Rohan-hídon. Közel tíz évig Landerneau polgármestere is ott élt.

„Ez egy igazi városka a városon belül. Az itt élők, az üzletek, bárok között igazán jól érezheted magad. Ehetsz, ihatsz, élheted a saját életed…. Ez egy lakott híd, amin meglátszik a kora, az évszázadok súlya. Öt évszázad megannyi hozzáépítésével, átalakításával, felújításával. Szóval, ez kellemetlenségekkel is jár…. Egy kőomlás, repedés, elmozdulás. Aztán egy második, harmadik. Majd egy egész töltés egy móló alá, terjeszkedés. Később az egyik túlnyúlás kiürülése apránként."

A városvezetés felújítaná a Rohan-hidat, és múzeummá alakítaná át, amely bemutatná a híd történetét. A kivételes örökség megmentése érdekében Landerneau lakói remélik, a hidat hamarosan műemlékké nyilvánítják. (Euronews)