h i r d e t é s

Veszprém a legvállalkozóbb megyeszékhely

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Veszprém a legvállalkozóbb megyeszékhely

2019. október 02. - 12:19

 

A lakosságszámra vetített működő társas- és egyéni vállalkozások arányainak vizsgálata szerint a fővároson kívül a veszprémi megyeszékhelyen jut 100 lakosra a legtöbb működő vállalkozás – nyilatkozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Illusztráció: pixabay.com

A magyarországi „céges földrajz” vizsgálata tisztán kirajzolja a városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettségét. Nem meglepő módon Budapesten mérhető a legmagasabb érték. Itt 100 lakosra 15,27 darab társas és egyéni vállalkozás jut.

Az országosan működő cégek többsége is Budapesti székhellyel rendelkezik, ami tovább növeli a főváros amúgy sem csekély súlyát.  Ennél jóval érdekesebb a vidéki megyeszékhelyek adatainak vizsgálata. Azt várnánk, hogy kizárólag a Dunántúli megyeszékhelyek végeznek az első három helyen, de az éllovas Veszprém (11,85), és az ezüstérmes Győr (11,38) után, rögtön Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. 11 fölötti eredménnyel összesen csak 5 megyeszékhely büszkélkedhet. A közép mezőnyhöz tartozik a megyeszékhelyek döntő többsége 10,05 és 10,78 közötti értékekkel.

A lista alsó részén Békéscsaba (9,31), Szolnok (8,78), Miskolc (8,56), Tatabánya (8,05) és Salgótarján (7,28) áll.
Ha a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számait külön-külön vizsgáljuk, megállapítható, hogy a megyeszékhelyek többségén, ha eltérő arányban is, de több az egyéni, mint a társas vállalkozás. Budapest ebből a szempontból is kivétel, hiszen a fejlettsége és gazdasági súlya miatt jóval több cég működik itt, mint egyéni vállalkozó. Ugyanakkor a fővároson kívül hasonló helyzet csak Miskolcon, Pécset és Székesfehérváron figyelhető meg.

Nemzetközi tekintetben általánosan elmondható, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező európai országok többségében a hazainál csekélyebb a 100 lakosra jutó vállalkozások száma. Magyarországon ez az érték 10,92, ami az európai átlagnál magasabb. Ennek oka, hogy a Magyarországon még mindig nagy számban működnek kis forgalommal rendelkező, gazdaságilag sebezhető „kényszer vállalkozások”.  Kiugró eltérések azokban az államokban mérhetőek, ahol a gazdaság fejlettségének magas szintje csekély népességgel párosul. Jó példa erre Hollandia (26,04), és Finnország (30,11). 

Összességében megállapítható, hogy a vállalkozói aktivitás jobban függ az adott megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen olyan relatíve kis lakossággal rendelkező helyen is magas működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár vagy Szekszárd – zárja közleményét a céginformációs szolgáltató. 

  


 

h i r d e t é s