Úgy tűnik, nem hátrál a lengyel kormányfő

"A vétó szükséges egy olyan mechanizmus megakadályozása érdekében, amely visszaélésszerűen fosztana meg tagállamokat uniós forrásoktól és ami még fontosabb:, ellentétben áll az uniós alapszerződéssel" – ezt nyilatkozta a lengyel Puls Biznesu nevű gazdasági híroldalnak Mateusz Morawiecki. Az interjú vasárnap este 8-kor jelent meg, a lengyel PAP hírügynökség hétfő délután szemlézte és bár nagyon erősek a szavak, nem világos, hogy a legfrissebb lengyel álláspontot tükrözik-e, azaz ezt már lehet-e a végső javaslatra adott elutasító lengyel kormányfői jelzésként érteni.

Hétfő délelőtt az EU egyik névtelenséget kérő vezető illetékese azt mondta, hogy legkésőbb holnapig várják a jelzést a két tagállamtól, hogy fenntartják-e a vétójukat, mert ha igen, akkor a helyreállítási alapnál az EU továbblép 25 tagállammal, a 2021-2027-es büdzsét pedig a vészhelyzeti megoldással működtetik tovább.

A lengyel lap szerint Morawiecki jelezte, hogy még ha nem is jönne létre a kompromisszum a két tagállam és az EU vezetése között a költségvetési és jogállamisági ügyekben, akkor is tudna tovább működni az EU a redukált költségvetés mentén, Lengyelország pedig tudna tovább harcolni a legjobb feltételekért. Ahogy a magyar kormányfő is utalt rá korábban, úgy a lengyel is mondta az interjúan, hogy a vitáktól függetlenül a lengyel kormány is meg fogja hirdetni az új uniós pályázatokat és halad tovább a fejlesztésekkel, így nincsenek félelmek azzal kapcsolatban, hogy ez a vészhelyzeti uniós költségvetés érdemi hatást gyakorol a lengyel gazdaságra.

Arra a kérdésre, hogy kirobbant-e egy lengyel EU-kilépési (Polexit) vitát, Morawiecki úgy reagált, hogy ezt a nézőpontot mindig az ellenzék hozza elő, akármikor is költségvetési vitába keveredik a lengyel kormány az EU-val. Szerinte "a lengyel EU-tagság kérdését egy komoly vitában kell körbejárni, ami persze lehet, hogy néha túl nyers, de mindig is partnerek közötti".

Ahogy az elmúlt hetekben többször is, a mostani interjúban is leszögezte: "Lengyelországnak érdeke az EU-ban maradni, de ez nem jelenti azt, hogy minden elvárásnak meg kell felelnünk."

Arra hívta fel a figyelmet, hogy minden tagállamnak meg vannak a saját érdekei és például emlékeztetett rá, hogy Lengyelország szorgalmazza az uniós adóparadicsomi státusz megreformálását is. Úgy fogalmazott, hogy meg kell kérdezni, miért kerül a jogállamisági viták kereszttüzébe Lengyelország akkor, amikor elkezdi szorgalmazni uniós fórumokon az adóparadicsomi helyzet változtatását.

Miről szól a vita és mik a kimenetek?

A hetek óta tartó vitában érdemes összefoglalni röviden, hogy mik is a főbb érvek, mi a tét és melyek a forgatókönyvek:

• A július 21-én véget ért maratoni EU-csúcs zárónyilatkozata rögzítette, hogy nagyon fontos a jogállamiság kérdése az EU-ban és fontos az EU-pénzek megfelelő felhasználása is, így az állam- és kormányfők utasítást adtak egy új mechanizmus kidolgozására. Azt is eldöntötték akkor, hogy ennek a mechanizmusnak a bevezetéséről és a szankciós szavazásról is elég minősített többséggel dönteni a szakminisztereket tömörítő Tanácsban. Azt is rögzítették, hogy a kérdésre rövidesen visszatérnek.
• Mivel a fenti keretek nagyon homályosak, és értelmezési vitákra adtak lehetőséget, már az EU-csúcs óta értelmezési vita folyik arról, hogy tényleg arra adtak-e felhatalmazást az állami vezetők, hogy az EU-s pénzeknél bevezessenek egy jogállamisági mechanizmust (25 tagállam, a német soros elnökség, az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint igen), vagy csak egy olyan mechanizmust engedélyeztek, ami az EU-pénzek szabályszerű elköltésére koncentrál (ezt állítja a magyar és lengyel kormány).
• A magyar és lengyel kormány szerint a november 5-én létrejött uniós intézményközi alku eltér a nyári megállapodás szellemiségétől (mert egy tényleg szigorú jogállamisági mechanizmus született, ami visszautal az EU-s alapszerződés 2. cikkében rögzített alapelvekre és ezek alapján 6+1 feltétel esetén indítaná el az EU-s pénzek blokkolásához, levágásához is elvezető szankciókat). Érvelésük szerint mivel új jogállamisági mechanizmus jönne létre 2021-től, ami párhuzamosságot szül a 7-es cikk szerinti eljárással, így végülis az uniós alapszerződés megváltoztatásának burkolt formáját látjuk, ami csak akkor történhetne meg, ha ahhoz előzetesen minden tagállam áldását adná, enélkül viszont uniós alapszerződés szegésről van szó.
• Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnökségének vezetőjeként azonban visszautasította azt az Orbán Viktor kormányfő által megfogalmazott vádat, hogy a német soros elnökség hathatós támogatásával, az Európai Parlament követelésére eltérne az uniós közösség a nyári alkutól, Merkel szerint éppen egy ilyen mechanizmusban állapodtak meg már nyáron is, aminek végső formáját ő „nagyon jónak és kiegyensúlyozottnak” tartja.
• Mivel a mechanizmus életbe léptetéséhez elég a tagállamok minősített többsége (legalább 15 tagállam, amelyek az összlakosság legalább 65%-át képviselik), ami bőven összejönne, hiszen gyakorlatilag a másik 25 tagállam már politikai támogatását adta a mechanizmusra, így még együttes magyar-lengyel vétóval sem lehet annak hatályba lépését megakadályozni. Ezt látva a magyar és a lengyel kormány két másik rendelettervezetnél emelt politikai vétót november 16-án, olyanoknál: ahol viszont egyhangúsági követelmény van, így tehát már egyetlen tagállam vétója is elegendő lenne a blokkoláshoz. A két tagállam kormányfő ezután Budapesten és Varsóban is személyesen egyeztetett a közös stratégiáról és a november 24-i találkozón egy kétlépcsős javaslatot is írásba foglaltak, a vétófeladásért cserébe. Ez gyakorlatilag azt rögzítette, hogy akkor hajlandó a két ország a vétójától elállni, ha a távoli ködös jövőbe tolják ki a jogállamisági mechanizmusról való megállapodást.
• Ezt a javaslatot azonban elutasította a német soros elnökség, az Európai Parlament és lényegében a többi 25 tagállam is, így elindult a háttérben egy egyeztetési folyamat a vétófeladásért cserébe, amelynek nyomásgyakorlási oldalán az jelent meg, hogy az EU egy speciális megoldással 25 tagállam részvételével is tovább tud haladni a helyreállítási alap útján, így tehát a vétójuk megkerülhető. (Magyarország 2028-ig legalább 3-4 milliárd eurónyi támogatástól és további legfeljebb 10 milliárd eurónyi nulla-közeli kamatozású hitellehetőségtől esne el, ha kimaradna a helyreállítási alap, vagy ahhoz hasonló konstrukció felállításától. Emellett ha kitart a vétója mellett, akkor a 2021. januártól hatályba lépő jogállamisági rendelet megállíthatja az összes uniós kifizetést is, így a 2014-2020-as ciklusból fennmaradt 11 milliárd eurót, és az új 2021-2027-es ciklus folyósításait is. Ezeken felül az is benne van a pakliban, hogy végül a jogsértésekre hivatkozva sokmilliárd euróval levágja a ténylegesen kifizethető támogatási keretet a Bizottság a két ország felé.
• A 2021-2027-es büdzsé egyébként a fennmaradó magyar és lengyel vétó esetén nem tudna elindulni, csak egy redukált költségvetés, ami azt jelentené, hogy új programokra nem tudna fizetni az uniós költségvetés és az új kohéziós politikára sem (csak a Közös Agrárpolitika első pillérébe tartozó közvetlen kifizetések, pl. földalapú támogatások jöhetnének legfeljebb 2022-ig). Ha egész jövő évben fennmaradna a vétó, akkor 166 milliárd euró helyett az uniós közösség legfeljebb 135-140 milliárd eurót tudna kifizetni, feltéve, hogy az összes magyar és lengyel tételt is kifizetik.
• Múlt hét csütörtökön már azt jelezte a Brüsszelbe kiküldött lengyel kormányfőhelyettes, hogy bizonyos feltételek mentén készek feladni a vétót, de aztán a pénteki kormányfői jelzések mindkét országból cáfolták ezt. Ahogy pénteken megírtuk: gyakorlatilag a vétót mindkét kormányfő továbbra is komolyan gondolja és csak akkor lenne hajlandó elengedni, ha a költségvetési kérdésekről teljesen leválasztanák  a jogállamisági mechanizmus kérdését és a jövő ködébe tolnák.
• Egy közelmúltbeli elemzésünkben végigszámoltuk, hogy meddig bírná a magyar állam az EU-s pénzek teljes hiányát és azt találtuk, hogy fokozott költségvetési hiány és az adósságfinanszírozás fokozott kockázatai mellett elméletileg tudná bírni a magyar államháztartás például a 2022 tavaszi választások környékéig, de a tartós vétó miatti dinamikus gazdasági és piaci hatásokat nem lehet előre számszerűsíteni.
• Összességében egy (tartós) magyar és lengyel vétó komoly sebet ütne az EU megítélésén is, az uniós integráció haladási pályáján, sebességén is és katalizátor lehetne afelé, hogy az EU informálisan még látványosabb gazdasági blokkokra szakadjon.

Összességében tehát a fenti vitában az elmúlt napok háttéregyeztetései után egy igent, vagy egy nem választ várnak. Magának az ajánlatnak a tartalmát nem tudjuk, de ha igaz az alábbi posztban jelzett lengyel lapértesülés, akkor a vétófeladásért cserébe akár plusz anyagi előnyöket is kaphatna a két ország valamelyik uniós költségvetésből. Ennek módja, csatornája sem tiszta és magára az alkura sem vetne túl jó fényt, mégha maga az alku tényleg nagy jelentőségű és pozitív fejlemény lenne.

A kimenetek tehát a következők:

• Elfogadja az utolsó ajánlatot a két tagállam és gyorsan megszületik a két uniós büdzsé rendeletéről a jóváhagyás a Tanácsban, a jogállamisági rendelet pedig feltehetően 2021. január elsején hatályba lép és alkalmazhatóvá válik (ez utóbbi a szóban forgó alku tartalmától függ). 
• Átmenetileg még megmarad a magyar-lengyel vétó (Orbán Viktor néhány hónapos harcról beszélt egy minapi interjúban), így a helyreállítási alapnál továbblép a 25 tagállam feltehetően a SURE mintájára szerveződő konsrukcióval. Mivel a 2021-2027-es büdzsé rendeletét is blokkolja a két tagállam, így 2021 elején csak egy redukált költségvetés tud elindulni az EU-ban, ami majd akkor tud áttérni a rendes (elvi kereteiben már megszületett) 2021-es büdzsére, ha a 2021-2027-es rendelettervezetet előtte minden tagállam elfogadja.
• Tartósan, akár 2021 végéig is megmarad a magyar-lengyel vétó, így a jövő évben csak egy redukált költségvetés szerint halad az EU, a két tagállam felé pedig feltehetően egész évben nem folyósítanak érdemi EU-pénzeket, mert alkalmazzák a jogállami mechanizmus szankcióit (aminek bírósági megtámadása továbbra is benne van a pakliban, a per halasztó hatálya viszont kérdéses a rendelet alkalmazhatóságára).

portfolio.hu