Zala megye vérző olaja
Jockey Ewing óta minden magyar tudja, hogy az olajhoz rengeteg dollár, ármány és szenvedés tapad.
Ez az állítás a zalai olajra is igaz. Hitlernek és Rákosinak semmi sem volt túl nagy ár érte. Romba dőlt miatta Budapest, amerikaiakat kínoztak érte az Andrássy út 60-ban. Közben sosem látott fellendülést hozott az elmaradott Zala megyének, ahol dalba foglalták és címerre tették. - írja a vs.hu
Hetven éve, 1945. március közepén omlott össze Hitler utolsó offenzívája, a Balatonnál indított Tavaszi ébredés hadművelet. Hitler a legelitebb hadosztályait küldte Magyarországra megállítani a szovjeteket. A náci haditechnika máig csodált monstrumai azonban egyszerűen elsüllyedtek a tavaszi sárban, vagy kifogytak az üzemanyagból. Pedig a Tavaszi ébredés offenzíva épp az olaj miatt indult.
A kérdésre, hogy a német diktátor miért erőltette a magyarországi harcokat, mikor a szovjet páncélosok már Berlin közelében csattogtak, a szovjet harcosok pedig feldúlták a német Vaterlandot, a történelemtudomány néhány Isten háta mögötti zalai falucska felé mutogat. Hitler Bázakerettyét, Lispeszentadorjánt és Lovászit, azaz a zalai olajmezőt, birodalmának utolsó olajtartalékát védte. Ezért dúltak olyan súlyos harcok Magyarország területén: Budapest és a Dunántúl romba döntése a zalai olaj és az „Alpesi Erőd” védelmét szolgálta.
Az említett falvak tíz évvel azelőtt még a világon semmivel nem kerültek volna fel egy diktátor térképére sem. Magyarország egyik legelmaradottabb vidéke, a csúszós-sáros Zalai-dombság, azon belül is a Göcsej dombvidéke megközelíthetetlen volt a korabeli logisztikának. Így nem is ment oda senki, akinek nem volt muszáj. A világ fejlődése csendben kikerülte a zalai völgyeket. Míg végül a „sötét Zalának” gúnyolt vidéken maga az amerikai kapitalizmus kattintotta fel a villanyt.
Német hadoszlop vonaton
SWEET HOME ZALABAMA
A Trianon utáni Magyarország egy deci olaj nélkül volt kénytelen belevágni a nemzetgazdálkodásba. Nagy-Magyarország szénhidrogén-lelőhelyei kivétel nélkül az újdonsült szomszédokhoz kerültek. De ha lett is volna olaj, a kitermelésre sem volt egy fillér sem. Olaj viszont kellett, a Bethlen-kormány ezért koncesszióba adta a haza földjét a kapitalistáknak.
1923-ban az Anglo-Persian Oil Company próbált olajat találni Magyarországon. Ígéretesek voltak a kutatásaik, az olaj mégse jött, ezértfeladták, és kivonultak. Helyükre néhány év múlva az EUROGASCO nevű olajcég érkezett. Az amerikai érdekeltségű vállalat ugyanott folytatta a kutatást, ahol az angolok abbahagyták. Ők azonban nem adták fel, míg 1937. november 21-én a dél-zalai Budafapusztán el nem kezdett ömleni az olaj. Annyi olaj, amennyi négy éven belül már egész Magyarország olajszükségletét fedezte.
Sokan lettek földművesből olajmunkások
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
„Sötét Zala” legmélyére özönleni kezdett a dollár. Pár év alatt olyan magyar–amerikai mikrovilág épült fel az olajvidék falvaiban, amelyetazóta is emlegetnek az ott élők. Az „olajosok” a magyar átlagnál több fizetést és munkásjogot adtak, így még jobb módú parasztok is ott hagyták az eke szarvát az olajért. A sárral tapasztott, zsúppal fedett parasztházak, istállók és kerti budik szomszédságába lakótelepek, fürdőkés sportpályák épültek, árammal, vízzel-gázzal. Bázakerettyén ma is szemet szúrnak az amerikai igényeket a zalai népi építészet formáival ötvöző mérnökházak, csakúgy, mint a Nagykanizsán található MAORT-telep kertvárosi sorházai.
Olaj utca a nagykanizsai MAORT-telepen
Forrás: Magyar Olajipari Múzeum
YOSSARIAN KAPITÁNY BÁZAKERETTYE ELLEN REPÜL
A zalai olajat kitermelő vállalat, a MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Rt.) 99%-ban a Standard Oil Company of New Jersey amerikai mamutcég tulajdonában állt. Ez sajátos helyzetet teremtett, mikor Magyarország hadat üzent Amerikának. A jenkiknek ettől még eszük ágában sem voltelzárni az olajat, és hazamenni. A termelés folytatódott tovább, viszont 1941-ben a magyar állam hadiüzemként – az amerikai tulajdont meghagyva – saját kézbe vette a MAORT irányítását.
Az egész világ ellen indított háborúban azonban nemcsak Magyarországnak, de Németországnak is kellett a zalai olaj. Mindkét fél megpróbálta a saját igényeit előtérbe tolni, és a kitermelés növelését követelni. Ez nemcsak diplomáciai marakodást okozott, de a termelést is veszélyeztette. Több olaj nem jön parancsra, a túltermelés tönkreteheti az olajmezőket. A MAORT vezetői ezért állandó alkudozásra kényszerültek a követelőző-fenyegetőző magyar és német hivatalnokokkal.
A zalai olaj az amerikai haderő figyelmét sem kerülte el. 1944. július 30-án 27 amerikai bombázó támadt Bázakerettyére. A 22-es csapdájának groteszkje a valóságban is létezett: az Olaszországból felszálló amerikai bombázók nem egyszer támadtak a németeknek termelő amerikai gyárakat. Például a romániai Ploieşti olajfinomítóit, a német haderőlegfontosabb üzemanyagforrását, amely ’44 nyarán a román átállással elveszett. Hitler térképén így már csak Kerettye és Lovászi maradt.
Amerikai bombázók Magyarország felett
Forrás: Fortepan
BÖRTÖNBŐL IRÁNYÍTOTT OLAJIPAR
A zalai olaj felfedezője Papp Simon geológusprofesszor volt, akinemzetközi karrierjét cserélte el a magyar pályára. A 20. század első évtizedeiben az egész világot végigkutatta, és a szakma egyik legismertebb alakja lett. Ő szerezte meg a pénzt a hazai kutatásokra, majd a MAORT főgeológusa lett. A háború idején a tulajdonosok rábízták a cég vezetését. Papp Simonnak több-kevesebb sikerrel, de sikerült megmentenie az olajmezőt és annak gépeit a német–magyar lerablástól.
Rákosiéknak is kellett a zalai olaj, de nekik sem akart parancsra több jönni. Ráadásul a céget a nép helyett az imperialisták birtokolták. Ennek a következménye a kommunista hatalomátvétel egyik legaljasabb koncepciós pere lett. A MAORT-perben Papp Simont a nyilasok után a kommunisták is azzal vádolták, hogy szabotálja a termelést, és idegen érdekeket szolgál. A geológus mellett az olajcég még Magyarországon lévő amerikai menedzsereit is megkínozták az ÁVH pincéiben. Őket aztán kiutasították, a MAORT-ot államosították, Papp Simont pedig 1949-ben halálra ítélték.
A MAORT-per kitervelői tudták, ha megölik az olajkitermelés kulcsemberét, akkor az olaj is a földben marad. Ezért Papp Simon végül életfogytiglant kapott, és tovább dolgoztatták. A magyar olajipart a következő években ő irányította a váci fegyházból. Cserébe levelezhetett a feleségével. Csak évekkel később, kiszabadulásakor tudta meg, hogy a felesége meghalt. A gépelt, aláírás nélküli válaszleveleket az ÁVH írta, nehogy a geológus elszabotálja a munkát bánatában.
Dr. Papp Simon
KRISZTUS ÉS AZ OLAJKUTAK
A MAORT-ból öt államosított cég lett, aztán beolvasztották az egész magyar olajipart átfogó MASZOLAJ-ba (Magyar-Szovjet Olaj Rt.). Ennek utóda lett Kádárék alatt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Molelődje. 1951-ben újabb lelőhelyet fedeztek fel: a nagylengyeli mezővel már Nagykanizsától Zalaegerszegig ért a zalai olajvidék. Zalaegerszegen olajfinomító is épült.
Addigra azonban a zalai olajmezők fénykorának vége is lett. Az olaj mennyisége csökkenni kezdett, köszönhetően az erőltetett kitermelésnek is. Eközben új mezőket fedeztek fel az Alföldön: a hetvenes évektől a Szeged-Algyő környéki puszta lett a magyar olajbányászat új központja.
A zalai olaj a helyi folklórba is beszivárgott. A népi kultúra és az olajipar találkozásából olyan hibridek születtek, mint a „Nagylengyelben seje-haj, Nagylengyelben de magos az olajgém” kezdetű „népdal”. A „himba”, a himbás olajszivattyú Bázakerettye címerébe ugyanúgy bekerült, mint az út menti keresztes-haranglábas zalai tájképekbe. A fúrások során felszínre került termálvízre számos zalai településen épült fürdő.
Forrás: Bázakerettye.hu
1969-ben Zalaegerszegen avatták fel a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot. Az olajtornyokból, fúrófejekből, amerikai és szovjet kutatójárművekből összehordott szabadtéri kiállítást az egy évvel azelőtt megnyílt skanzen közvetlen szomszédjába telepítették, a két gyűjtemény át is járható. Így a Kádár-rendszer közepén merő véletlenségből azt asajátos pillanatot is sikerült konzerválni, mikor a zsúptetős göcseji parasztházak közé betette a lábát az imperializmus.
Olajipari emlékhely
Forrás: Wikipedia
