Lázár részt vett a térség negyvenegy településének polgármestereit tömörítő Paksi Társadalmi Tanács ülésén. Véleménye szerint a kormány célja, hogy az atomerőmű biztosítsa a jövőben is a hazai villamosenergia-felhasználás 50 százalékát, a fennmaradó részt pedig megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából fedeznék. 

A Paks 2 projekt bővítése kapcsán Lázár azt mondta, a Süli János tárcanélküli miniszteri kinevezésére vonatkozó okmányok aláírása napokon belül megtörténhet, az eskütételt május másodikára tervezik. Miután Süli János jelenleg Paks polgármestere, időközi választásokat kell kiírni.

Süli János emlékeztetett arra, hogy harmincegy évig dolgozott az atomerőműben.

Mindig szerettem volna még egyszer gumicsizmában járni a területen. Ez hatalmas munka, de hatalmas élmény is lesz

- utalt miniszteri megbízatására. Fontosnak nevezte, hogy miniszterként is élvezze a lakosság bizalmát, amit a 2014-es választásokkor tapasztalt. Süli János elmondta, a továbbiakban is számít Aszódi Attila szakértelmére, aki eddig kormánybiztosként az erőmű-létesítés előkészületeit irányította sikerrel.

Aszódi Attila arról számolt be, hogy a számára feladatul szabott szerződéskötések megtörténtek, sikerrel tárgyaltak az orosz féllel, az Európai Bizottsággal, a projekt megkapta az első fokú környezetvédelmi engedélyt, a telephelyengedélyt.

A következő fontos lépés a létesítési engedély megszerzése lesz

- jelezte.

A Paks 2 projekttel kapcsolatos részletek mellett a hír legalább olyan fontos része a napenergia jövőbeli szerepével kapcsolatos kijelentés is, ami egyértelműen újdonság és akár fordulatot is jelezhet a kormányzat megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos politikájában.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem részletezte az MTI tudósítása szerint, hogy pontosan milyen lépésekkel kívánja elősegíteni a kormány a napenergia felhasználás növekedését, azonban a jelenlegi hazai szabályozási, támogatási környezet nem nevezhető éppen napenergiabarátnak. A számok ezzel együtt, ha lassan is, de folyamatosan emelkednek, a napelemekre korábban kivetett környezetvédelmi termékdíj, a támogatási bizonytalanságok, valamint a 2017-ben kilátásba helyezett hálózati használati díj ellenére is. A hivatalos statisztikák szerint 2016 végén a Magyarországon beépített névleges fotovoltaikus kapacitása 270 megawattot ért el, amelyekkel az ország a régióban is a sereghajtók között helyezkedik el.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tudósítás megfogalmazásával szemben a Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-felhasználásnak mindössze 36,5 százalékát fedezte 2016-ban, míg a teljes hazai bruttó villamos energia termelés 51,3 százaléka Pakson valósul meg. Ez a két szám, illetve tény keveredhetett össze a tudósításban.

Ugyan nagyrészt egy statisztikai módszertani változásnak köszönhetően, de Magyarország lényegében már most teljesítette a 2020-ra az EU felé vállalt megújuló energia célját. Ezek szerint a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a teljes felhasználáson belül megközelítette a 14,65 százaléktól, és jócskán meghaladja az EU által az ország számára előírt 13 százalékot.

Ezzel együtt a magyarországi megújulóenergia-termelés 80 százalékban az egyébként klímaszempontokból erősen vitatott biomasszára támaszkodik, a napenergia részaránya az egészhez mérten szinte elhanyagolható. A klíma- és egészségi megfontolások, az ország adottságai, illetve a technológiai evolúció azonban egyértelműen arra utalnak, hogy a napenergia a jelenleginél jóval fontosabb szerepet is betölthetne a hazai villamos energia termelésben és fogyasztásban.

portfolio.hu