h i r d e t é s

Zombor és Nagypál is felelős lehet a drága és rossz közvilágításért?

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Zombor és Nagypál is felelős lehet a drága és rossz közvilágításért?

2018. március 02. - 09:06

 

Legalábbis ezt állítja Király József helyi képviselő (MSZP), az egyetlen nem fideszes vagy hivatali belső ember, aki beletekinthetett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a kecskeméti önkormányzat közötti, az Elios-ügyben folyt levelezés irataiba. Az ellenzéki parlamenti képviselőknek a jegyző sem az iratbetekintést nem engedte meg, sem megfelelő tájékoztatást nem adott az ügyről.

2018. február 26-án három ellenzéki párt, a Jobbik, az MSZP és az LMP közös  vizsgálóbizottságot alakított az Elios-ügy kivizsgálására. A bizottság nem hivatalos, mert ahhoz a parlament fideszes többségének a jóváhagyása is kellene, ami Orbán Viktor miniszterelnök családi érintettsége miatt nem várható. A képviselők ugyanakkor hivatalokban tájékozódhatnak és meghallgathatnak olyan személyeket, akik érdemi információval rendelkeznek a kérdéses bűncselekmények ügyében. Később  DK is bekapcsolódott a munkába.

A vizsgálóbizottság első útja Kecskemétre vezetett. Azért esett a választásuk városunkra, mert az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén 2016. február 15-én Szemereyné Pataki Klaudia polgármesternő arról tájékoztatta a helyi ellenzéki képviselőket, hogy betekinthetnek az OLAF-fal folytatott levelezésbe. Amikor február 27-én, kedden megjelentek az ellenzéki országgyűlési és a helyi képviselők, akkor azonban már azzal fogadták őket, hogy az iratokat nem nézhetik meg.

Határ Mária jegyzőnő és Takács Valentina, a polgármesteri hivatal kommunikációs vezetőjearra hivatkozott, hogy a hivatal pénteken kapott egy levelet a Nemzeti Nyomozó Irodától, melyben kérték az önkormányzatot, hogy szedjék össze az érintett dokumentumokat, mert azokat majd le fogják foglalni. Ez a magyarázat nem elégítette ki a képviselőket, ezért a jegyző tájékoztatási kötelezettségére hivatkozva szóbeli kérdéseket tettek fel.

  • Az OLAF milyen észrevételeket tett a közvilágítással kapcsolatban?
  • Honnan kaptak tanácsot arról, hogy milyen referenciákat kell kérni a közvilágítási közbeszerzéshez?
  • Változtattak-e a tender kiírása előtt a városban a közvilágításra vonatkozó szabványokon, előírásokon?

Ezek a kérdések azért fontosak, mert a gyanú szerint az Elios összejátszott a közbeszerzést lebonyolító céggel, hogy végül olyan feltételek szerepeljenek a közbeszerzés kiírásában, amiknek csak az Elios felel meg.

Határ Mária jegyzőnő törvényileg köteles lett volna tájékoztatni a képviselőket, de ennek csak annyiban tett eleget, hogy vagy mindent tagadott vagy nagyokat hallgatott. A mellette ülő hivatali kommunikációs vezető azonban annál többet és elég részletesen beszélt: a korábban kidolgozott fideszes kommunikációs sémának megfelelően arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az OLAF elsősorban azt kifogásolta, hogy a város nem 25, hanem csak 2 évre kötött szerződést az üzemeltetővel, a többi észrevétel pedig szerinte úgymond „irreleváns". A jogértelmezésbe zavarodó közhivatalnok azt már nem mondta el, hogy mik ezek a lényegtelen észrevételek, ugyanakkor írásbeli választ ígért – nyilván április 8. után. A képviselők így dolgavégezetlenül távoztak. A Városháza előtt tartott sajtótájékoztatón azonban bejelentették, hogy előbb a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), majd pedig az ügyészséghez kívánnak fordulni, mivel hivatali visszaélést sejtenek amögött, hogy Határ Mária jegyzőnő nem volt hajlandó az iratokba betekintést biztosítani.

Hová tűnt Szemereyné?

Méltatlan dolog, hogy az önkormányzat vezetése hivatalnokait küldte el egy politikai vita közepére. A politikai vitát a politikusoknak kellett volna lejátszaniuk, de sem Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, sem Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester nem jelent meg, hogy megvédje az intézmény tekintélyét.

Mi áll az iratokban?

Mivel a múlt héten az MSZP-s Király József még betekinthetett a több száz oldalas irattömegbe, tőle kérdeztük meg, hogy mit olvasott.

Király szerint az iratok ugyanazokat az észrevételeket tartalmazzák, mint amit Szolnok városa kapott az OLAF-tól. Szolnokon az utolsó pillanatban úgy írták át a közbeszerzési pályázatban a megtérülési feltételeket, hogy azok éppen az Eliosnak legyenek jók. Az iratokban megjelenik Hamar Endre és Nagypál Sándor neve. Hamar Endre Tiborcz István bizalmasa, az ő Eupro Projektmenedzsment Kft. nevű cége bonyolította le Kecskemét város megbízásából a közbeszerzési pályázatot, másik cége, a Sistrade Kft. pedig konzorciumban jelenleg is üzemelteti a közvilágítást. Nagypál Sándor beruházásokért felelős alpolgármester volt Kecskeméten, de 2014-ben lelépett a városból, jelenleg az EU-s pénzekkel foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-nél dolgozik. Király szerint Zombor Gábornak is tudnia kellett arról, mi folyik itt, mert ő írt alá mindent. A legjobb lett volna, ha a gyanús idegen cég helyett helyi vállalkozók végzik el a közvilágítás felújítását szakszerűen. Király szerint mindez a választási kampányban is elő fog kerülni. Hiába szeretne személy szerint békés kampányt, egy a város lakót megkárosító bűncselekmény mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Sajnálatos módon Kecskemét nem csak az alaposan feltételezhető csalás miatt járt rosszul, hanem a silány munka miatt félhomályba borult a város. A LED-lámpák fénye kevésbé szóródik, ezért a lámpaoszlopokat is közelebb kellett volna tenni egymáshoz, ami viszont elmaradt. Az új lámpák amúgy is könnyen elromlanak, gyakran sötét például a Jókai utca. A lámpacsere révén előállt fokozottan veszélyes szituáció 2017/18 telén sok balesethez járult hozzá, köztük egy halálos kimenetelűhöz. Az elhunyt fiatal lány temetése éppen aznap volt, amikor az ellenzéki képviselők iratbetekintését meghiúsították.

Mi az az Elios-ügy?

 

Az Európai Csalás Elleni Hivatal gyanúja szerint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje és társai egy olyan céghálót hoztak létre, amely közbeszerzések manipulálására szakosodott. Így Tiborcz cége, az Elios Innovatív Zrt. 35 vidéki önkormányzat közvilágítás-felújítási pályázatát túlárazott ajánlattal nyerte el, majd az alvállalkozók körébe bevonta a korábbi versenytársait. Az üzemeltetést is gyakran e cégháló tagjai kapták. A költségvetési csalássorozat révén Tiborcz körülbelül 3 milliárd forintot keresett. A vádak bebizonyosodása után az európai uniós források szabálytalan felhasználása miatt Magyarországnak kb. 13 milliárd forintot vissza kell fizetnie. Az ügyben indult korábbi nyomozást a Budapesti Rendőrkapitányság mondvacsinált okokra hivatkozva megszüntette. Most az OLAF által indított vizsgálat miatt új nyomozást indított az ügyészség, ami Polt Péter legfőbb ügyész szerint még évekig eltarthat.

 

A fideszes városvezetés reakciója

Kecskeméti önkormányzat közleményben reagált a történtekre. Szerintük a közbeszerzési eljárás „dokumentumai eddig bármikor megtekinthetők voltak”. Az ellenzék korábban a titkosítás miatt szólalt fel. A közlemény azt állítja, hogy jelenleg a dokumentumok előkészítése zajlik, ami viszont nem indokolhatja, hogy miért kell az elektronikus formában lévő vagy másolatban is meglévő dokumentumok hozzáférését megtagadni a képviselőktől, miközben az eredeti dokumentumokat a hivatalban éppen rendezgetik. A közlemény ugyanakkor elismeri, hogy a közvilágítási közbeszerzés feltételeit az Irányító Hatóság, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága szabta meg, nem helyben találták azokat ki. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget 2013 augusztusától azonban a Lázár János vezette Miniszterelnökség felügyelte, majd 2014-től a források felhasználása tekintetében végül teljesen magába olvasztotta.

Mint ismeretes, korábban maga Lázár János miniszter, volt hódmezővásárhelyi polgármester dicsekedett el azzal, hogy Tiborczcal közösen találták ki az egész hódmezővásárhelyi közvilágítás-csere koncepciót, ami a gyanú szerint a csalássorozat legelső lépése volt. Ott meglepő módon két elektrotechnikai vállalatot megelőzve referencia nélkül nyert közbeszerzést egy a közvilágítási szakmában addig ismeretlen, frissen alapított cég, Tiborcz cége, az Elios jogelődje.

Hová tűntek a leszerelt lámpatestek?

Az 5350 LED-lámpa felszerelésével párhuzamosan feleslegessé váltak a régi lámpatestek. Ezeket az erősebb fényű lámpatesteket most könnyedén fel lehetne szerelni a zebrák környezetében, hogy csökkenjen a balesetveszély. 2014-ben még arról volt szó, hogy a még jó műszaki állapotban lévő világítótestek kihelyezésre kerülnek a gyengén ellátott területekre. Ehelyett a lámpák akkor egy raktárba kerültek, majd egy kisebb részüket elajándékozta Kecskemét, a többi sorsa ismeretlen.


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..