h i r d e t é s

15 kiemelkedő muszlim (arab és persza) tudós és felfedezéseik

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

15 kiemelkedő muszlim (arab és persza) tudós és felfedezéseik

2020. január 13. - 14:32

 

Amikor az ISIS és más Iszlám szervezetek által elkövetett rombolás képei tárulnak elénk, feladatunk annak tudatosítása, hogy ebbe az iszlámot belevinni bűn, bárki is teszi. 

Forrás: CBN.com

Muszlim tudósok, felfedezők, arabok, perzsák és törökök több száz évvel jártak Közép Európai kortársaik előtt. Hatással volt rájuk Arisztotelészi filozófia, a Platónt követők köre, Eukleidész, Archimédesz, Ptolemaiosz és mások. A muzulmánok számtalan felfedezéssel és könyvvel gyarapították az orvostudományt, sebészetet, fizikát, kémiát, csillagászatot, geometriát és más tudományterületeket.

Az alábbi bemutatás csak néhány olyan muszlim tudós életművét ismerteti a sok ezer közül, akik munkássága megváltoztatta a világot.

Abu Nasr Al-Farabi (870 – 950)

Alpharabius néven is ismert. Arab tudós, filozófus, a középkori gondolkodás megreformálásának kiemelkedő alakja.

Al-Battani (858 – 929)

Albatenius néven is ismert. Arab matematikus, tudós és csillagász, akinek a jelenleg is használatos év és évszakhosszak meghatározását köszönhetjük.

Ibn Sina (980 – 1037)

Avicenna néven is ismert. Perzsa filozófus, tudós, aki az Arisztotelészi filozófia továbbfejlesztője és az orvostudomány egyes diszciplínáinak létrehozója volt.

Ibn Battuta (1304 – 1369)

Shams ad-Din néven is ismert. Arab utazó, tudós, aki Rihlah címen megírta a történelem leghíresebb útleírását.

Ibn Rushd (1126 – 1198)

Averroes néven is ismert. Arab filozófus, tudós, aki Arisztotelész és Platón munkáit kommentálta, magyarázta, majd kiegészítéseivel a kor számára érthetővé tette.

Muhammad ibn Musa Al-Khwarizmi (780 – 850)

Algoritmi, vagy Algaurizin néven is ismert. Munkássága a hindu-arab számok és az algebra koncepciójának európai matematikába való bevezetése miatt vált híressé.

Omar Khayyam (1048 – 1131)

Perzsa matematikus, asztrológus, költő, a híres Rubaiyat (négysorosok) megalkotója.

Thabit ibn Qurra (826 – 901)

Thebit néven is ismert. Arab matematikus, orvos és csillagász, aki a Ptolemaioszi rendszert először továbbfejlesztette. A statika tudományának megalapozója.

Abu Bakr Al-Razi (865 – 925)

Rhazes néven is ismert. Perzsa alkimista, filozófus, a történelem egyik legnagyobb orvosa.

Jabir Ibn Haiyan (722 – 804)

Geber néven is ismert. A kémia arab atyja, akinek munkássága az alkímia és metallurgia megalapozását jelentette.

Ibn Ishaq Al-Kindi (801 – 873)

Alkindus néven is ismert. Arab filozófus, tudós, aki elsők között volt muszlim vándor-filozófus

Ibn Al-Haytham (965 – 1040)

Alhazen néven is ismert. Arab csillagász, matematikus, az optika alapelveinek megalapozója, akit híressé tettek tudományos kísérletei.

Ibn Zuhr (1091 – 1161)

Avenzoar néven is ismert. Arab orvos, sebész, aki megírta az Al-Taisir Fil-Mudawat wal-Tadbeer (Terápia és Diéta Egyszerűsítésének Könyve) művét, ami hatással volt az orvostudomány fejlődésére.

Ibn Khaldun (1332 – 1406)

Arab történetíró és történész, aki kora első nem vallási nézetekre alapozott filozófiáját fejlesztette ki. A modern történelemtudomány, szociológia és gazdaságtan előfutára volt.

Ibn Al-Baitar (1197 – 1248)

Arab tudós, botanikus és orvos, aki szisztematikusan feljegyezte a középkori muszlim orvosok felfedezéseit.


 

h i r d e t é s