Délkelet-Alaszka part menti síksága mentén található gleccserek gyorsan visszahúzódnak, olvadékvizet engedve a táguló előgleccser-tavakba. Az egyik ilyen tó – amelyet a visszahúzódó Alsek-gleccser táplál – annyira megnőtt, hogy egy kis hegyet új szigetté alakított át.

Az Alsek-gleccser egykor beburkolta ezt a sziklás halmot – más néven Prow Knobot – a vége közelében. Az elmúlt 40 évben a gleccser mindkét ága több mint 5 kilométert húzódott vissza, létrehozva az Alsek-tavat. Az 1984-ben és 2025-ben készített Landsat-felvételek dokumentálják ezt az átalakulást, és azt mutatják, hogy a gleccser végül idén nyáron elvesztette a kapcsolatot Prow Knobbal – áll a NASA Földmegfigyelő Központjának közleményében . Most az 5 négyzetkilométeres szárazföldet teljesen körülveszi az Alsek-tó vize.

Mauri Pelto , a Nichols College gleccserkutatója szerint ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog. Valójában a globális hőmérséklet emelkedése felgyorsította a gleccserek visszahúzódásának ütemét világszerte. Most, hogy az Alsek-gleccser elvesztette a kapcsolatot a Prow Knobbal, a jege kevésbé stabil és hajlamosabb a borjúválásra, ami tovább gyorsíthatja a visszahúzódását.

Az Alsek-gleccser váratlan ellenálló képessége

A gleccserkutatók évtizedek óta figyelik az Alsek-gleccsert és a gleccser előtti tavat. Austin Post (1922-2012) fotós és autodidakta gleccserkutató 1960-ban lefényképezte a gleccser végét, és később Peltónak elmondta, hogy a sziklás halmot a hajóorrhoz való hasonlóságáról nevezte el – áll a NASA közleményében.

A NASA Landsat 5 műholdja 1984-ben készítette el az Alsek-gleccserről készült képet, mielőtt a gyors jégolvadás létrehozta volna a Prow Knob-ot körülvevő gleccser előtti tavat © NASA Earth Observatory

Az Alsek-gleccser 1960 és 1990 közötti visszahúzódási üteme alapján Post és Pelto korábban azt jósolták, hogy a gleccser 2020-ban leválik a Prow Knobról. Meglepő módon a gleccser öt évvel tovább tartott a vártnál, annak ellenére, hogy a globális hőmérséklet folyamatosan emelkedik.

A NASA műholdas megfigyelései azt mutatják, hogy az Alsek-gleccser hivatalosan is levált a Prow Knobról valamikor július 13. és augusztus 6. között, ezzel befejezve a halom szigetté alakulását. Ez az esemény ritka lehetőséget kínál a tudósoknak arra, hogy összehasonlítsák a hosszú távú előrejelzéseket a gleccserek valós viselkedésével.

Az égbolton lévő szemek segítségével nyomon követhetjük a gleccserek olvadását

A NASA Landsat műholdjai különösen hasznosak a gleccserek visszahúzódásának megfigyelésében az 1972-es első felbocsátásuk óta. Ezt a két képet a Landsat 5 Thematic Mapper műszere és a Landsat 9 Operational Land Imager-2 műszere rögzítette. Összehasonlításukból kiderül, hogyan alakította át a jégolvadás a régiót az évtizedek során.

1984 óta az Alsek-tó területe nagyjából 45 négyzetkilométerről mára körülbelül 75 négyzetkilométerre nőtt. Bár elsősorban az Alsek-gleccser olvadékvize táplálja, a Nemzeti Park Szolgálat szerint a Grand Plateau-gleccser gyorsan elvékonyodó nyúlványa is táplálja és duzzasztja fel .

A gleccserek visszahúzódása a globális tengerszint-emelkedés egyik fő mozgatórugója, de az Alsek-gleccser változásai azt mutatják, hogy ez a jelenség hogyan alakíthatja át az egész tájakat. Ennek ökológiai és társadalmi-kulturális következményei lehetnek az NPS szerint. Műholdas megfigyelések és más monitorozási formák segítségével a tudósok továbbra is nyomon követik az Alsek-gleccser visszahúzódását, hogy megértsék, hogyan boldogul ez a folyamatosan változó régió a melegedő éghajlatban. (Gizmodo)

Címlapkép: A NASA Landsat 9 műholdja 2025. augusztus 6-án készítette ezt a képet az Alsek-gleccserről és a táguló jégkorszaki taváról, amelyen látható, hogy a tó most már teljesen körülveszi a Prow Knob néven ismert sziklás halmot © NASA Earth Observatory