A Ténytár TOP 6-os listája.

Többek között hiába volt róla szó, nem lett egyéni nyugdíjszámla, a közigazgatásban nemhogy kevesebben, hanem sokkal többen dolgoznak, Magyarország a hitelminősítők szerint továbbra is bóvliban van, ezeken kívül pedig hiába vezették be korábban a kétmilliós fizetési plafont az állami vezetőknél, ezt a korlátot gyakorlatilag eltörölték. A családi csődvédelem buktája és a fideszes kormányzá szimbólumának kikiáltott Várkert Bazár sorsa fért még fel a 2015-ös TOP 6-os listára.

6. Kétmilliós fizetési plafon az állami vezetőknek?

Orbán 2011-ben vezette be a havi bruttó 2 millió forint fizetési plafont az állami költségvetési szférában, mivel akkor a miniszterelnök szavai szerint nem volt elfogadható, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, a különböző intézményeknél a többmilliós fizetés sem ritka.

Úgy tűnik, 2015-ben már minden megoldódhatott ebben az országban, ugyanis jelentősen megemelkedhetett a fizetések ebben a szférában, A vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték egy szeptember 15-i kormányrendelettel. Egyedül csak annyi korlátot állítottak fel, hogy maximum csak az éves bér 20 százaléka adható prémiumként, az is kizárólag akkor, ha a cég nem veszteséges.

5. Kevesebb ember a közigazgatásban?

Még 2010-ben a kisebb és az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya. A plebejus és a puritán jelszavakkal hatalomra kerülő Fidesz-KDNP azonban egyáltalán nem tartotta be az ígéreté, sőt, a 2014-es országgyűlési választást követően sem történt semmilyen lépés az „olcsóbb állam” létrehozása ügyében.

A minisztériumokban 1200-al dolgoznak többen most, mint a Bajnai-kormány idején, az úgynevezett költségvetési szerveknél pedig 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, 2014-ben viszont már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre.Bár jelenleg alig több mint a fele annyi képviselő van, mint a Bajnai-kormány idején, fizetésük mégis százmillióval többe kerül az adófizetőknek. 2009-ben 386 fizetett képviselő került 3,4 milliárd forintba, tavaly pedig 199 képviselő 3,5 milliárdba.

Talán a leglátványosabb eltéréseket akkor láthatjuk, ha a felső állami vezetők számát nézzük:

Jelenleg 51 államtitkári és 101 helyettes államtitkári poszt van, ehhez jön az 51 miniszteri biztos, akik alaphelyzetben szintén helyettes államtitkári fizetést kapnak. Ráadásul összesen évi százmillióval egészítik ki a fizetésüket az államtitkárok és helyetteseik, 35 államtitkár és helyettes államtitkár kap ugyanis nem ritkán havonta több százezer forintot állami cégek felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagjaként. Az állami vezetők fizetésére 2015-ben minden eddiginél többet, több mint két milliárd forintot költött a kormány.

4. 2014 januárjától jöhet a családi csődvédelem?

A magáncsőd intézményének bevezetése korábban már mindkét politikai oldalon, kormányon és ellenzékben egyaránt felmerült. 2009-től többek között a KDNP szorgalmazta a magáncsőd bevezetését családi csődvédelem néven, aminek a bevezetésére 2014-es kezdéssel még 2013 augusztusában tett ígéretet Pálffy István, a KDNP akkori frakcióvezető-helyettese.

2014 helyett végül a múltévben valóban beindulhatott a magáncsőd intézménye, amiből azonban nem lett éppen sikertörténet. Eleinte 20-25 ezer jelentkezőre számítottak, de Harrach Péter végül bevallotta, hogy 2015-ben száznál is kevesebben jelentkeztek a családi csődvédelemre. Trócsányi László igazságügyi miniszter a szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdésére adott írásbeli válaszából az is kiderült, hogy az ötlet kidolgozása eddig 626 millió forintba került. Mindezek ellenére adnak még egy esélyt a projektnek: az Igazságügyi Minisztérium ez év márciusig kitolta a családi csődvédelem jelentkezési határidejét.

3. A leminősítéseket felminősítések fogják követni?

Szijjártó Péter még 2011 januárjában úgy fogalmazott, hogy előre látható volt Magyarország leminősítése, azonban mindezt hosszú távon felminősítések fogják követni. Nos nem tudjuk, hogy az akkor még a miniszterelnök szóvivőjeként tevékenykedő politikus, milyen időtávban gondolhatott: a nagy áttörés 2015-ben sem következett be: mindhárom nagy hitelminősítő cég szerint is bóvliban vagyunk, azaz Magyarország már 5 éve a befektetésre nem ajánlott országok között szerepel.

Legutoljára a Fitch Ratings hagyta változatlanul („BB plusz” szinten) Magyarország adósosztályzatát, így már biztos, hogy leghamarabb csak 2016-ban számíthatunk a felminősítésekre. A Moddys 2015 novemberi indoklása szerint akkor fontolható meg Magyarország felminősítése, ha a gazdaság növekedési és költségvetési kilátásai tovább javulnának, ezzel pedig tovább süllyedne a GDP-arányos államadósság.

2. Egyéni számla az állami nyugdíjrendszerben?

Orbán Viktor 2011 februárjában tett ígéretet arra, hogy még ebben az évben a magyar állami nyugdíjrendszer is átáll az egyéni számlán vezetett nyugdíjrendszerre. Ebből annyira nem lett semmi, hogy még a megmaradt magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét is kimondták. Ötéves hitegetés után végül 2015 októberében maga Lázár János beismerte, hogy soha nem lesz egyéni nyugdíjszámla a mostani felosztó-kirovó rendszerben.

Igaz, volt olyan is, amikor azt ígérték, hogy garanciát vállalnak arra, hogy törvényben fogják megtiltani a nyugdíjpénztárak privatizációját.

A miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorlatilag bevallotta, hogy alaposan átverték a magyar közvéleményt, amikor az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésére hivatkozva államosították a 3 ezer milliárdos magánnyugdíj-pénztári befizetéseket. Így már teljesen bizonyos, hogy Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter ígéretei az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről a 2010. októberi kormányhatározat elfogadásakor és később is, pusztán hazugságok voltak.

1. Megújuló Várbazár

A kormány 2011 őszén hozott határozatot a Várbazár rekonstrukciójáról és a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a Budai Várnegyed és környéke közlekedési problémáinak rendezéséről. Bár az a város új ékességének 2011 és 2014 közti története is igen érdekes, az elmúlt évben is gyakran kellett foglalkoznunk a komplexum sorsával.

Bár ma már látogatható a teljesen üres, ámde impozáns Várkert Bazár, ám azt érdemes tudni, hogy a kormányzás szimbólumán folyamatosan kell javításokat végezni: 2015-ben legalább négyszer feltúrták a Várkert Bazárt és környékét. A projekt, amelyet eredetileg 9 milliárdosra terveztek, már lassan 20 milliárd forintba kerül, ráadásul múlt év decemberben derült ki az is, hogy a Várkert Bazár felújításán eddig is milliárdokat kaszáló Swietelsky–WHB konzorcium egy újabb, 743,3 millió forintról szóló szerződést nyert el.

2016 egyik nagy kérdése az lehet, hogy hányszor fogják még felújítani és esetleg átadni súlyos milliárdokból a kormányzás szimbólumát

tenytar.blog.hu