Miután a magyar kormány május végén kizárta a külföldi rendszámmal rendelkezőket a benzinárstopból, az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy tartsa magát a szabad mozgásra vonatkozó szabályokhoz és a megkülönböztetésmentesség elvéhez. Ezért pénteken kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a belső piaci szabályokkal ellentétes intézkedések bevezetése miatt.

A kormány a határmenti benzinturizmusra vezette be, hogy a magyar rendszámú autókat lehet megtankolni a 480-as benzinnel, a külföldiek vagy külföldi rendszámú autók a drágábbat vásárolhatják.

Az Európai Bizottság is megállapította, hogy a magyar rendszámú gépjárművek, köztük a magyar okmányokkal rendelkező traktorok és mezőgazdasági gépek a piaci áraknál 60–70 százalékkal alacsonyabb hatósági árakon tankolhatnak. Ezzel szemben semmilyen más, külföldi rendszámmal rendelkező gépjármű nem jogosult a csökkentett árú üzemanyagra.

Ezért arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások – köztük a közlekedési szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket.

Kiemelték, hogy az egységes piac megfelelő működésének garantálása különös jelentőséggel bír a jelenlegi geopolitikai helyzetben, „mivel ez a legfőbb eszközünk az Ukrajna orosz inváziójából eredő jelenlegi romboló gazdasági hatások leküzdésére. Az egyoldalú nemzeti szintű lépések és a megkülönböztető bánásmód alkalmazása ellentétes az egységes piacon belüli szabad mozgás elvével, és nem jelenthet megoldást”.

Magyarországnak két hónapja van, hogy eloszlassa a Bizottság által felvetett aggályokat. Ennek hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak.

Homofób törvény

Ezen az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot egy, a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján hátrányos megkülönböztetést alkalmazó magyar jogszabály miatt. A Bizottság álláspontja szerint a törvény sérti a belső piaci szabályokat, az egyének (különösen az LMBTIQ-személyek) alapvető jogait, valamint – ezen alapvető jogok tekintetében – az uniós alapértékeket. A kereset benyújtása azt jelenti, hogy a Bizottság által Magyarországgal szemben 2021. július 15-én, felszólító levél útján indított kötelezettségszegési eljárás a következő szakaszába lép. Mivel a magyar hatóságok nem adtak kellőképpen megnyugtató választ a Bizottság esélyegyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos aggályaira, és nem vállaltak semmilyen kötelezettséget az összeférhetetlenség orvoslására, a Bizottság 2021. december 2-án indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.

Exportkorlát

Valamint arra is felszólították a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a gabonafélékre vonatkozó kiviteli korlátozásokat az intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal, illetve a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal. Emiatt is kötelezettségszegési eljárás indul. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésre arra, hogy választ adjon a Bizottságnak. Ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

A magyar kormány március elején jelentette be, hogy 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Ha a bejelentett mezőgazdasági termény kivitele veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával. Az exportkolátozást azzal indokolták, hogy a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt.

Víz

De megállapították azt is, hogy 13 ivóvíz-ellátási körzet az arzén és a bór tekintetében továbbra sem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. (444.hu)