h i r d e t é s

A hatvanas évek hajnalán így képzelték el 2017 Szovjetunióját

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A hatvanas évek hajnalán így képzelték el 2017 Szovjetunióját

2017. január 07. - 06:55
0 komment

 

Ilyennek akarták látni a nagy októberi szocialista forradalom századik évfordulójának dicsőséges Oroszországát. Nem épp ilyen lett.

Egy szentpétervári férfi, Szergej Pozdnyakov diafilmgyűjteményének egy darabja, az 1960-ban született A 2017-es évben néhány napja lett az orosz internet legnagyobb durranása, hiszen egy tökéletesen szürreális képzelt jövőképet oszt meg a nagy októberi szocialista forradalom után száz évvel létező, dicsőséges és szuper gépekkel teli Szovjetunióról.

A jövő Moszkvájában élő fiú, Igor egy napját bemutató film ötletgazdái, V. Strukova és V. Sevcsenkó, valamint a grafikus L. Smekov persze nem tudhatták, hogy az óriási ország 1991-ben egyszerűen darabokra hull.

A negyvenöt kockás alkotásból megtudhatjuk, hogy a hanyatló Nyugat tényleg óriási hanyatláson ment át, a szovjetek viszont atomvonatokkal utaznak, képesek voltak megfordítani – az immáron a Fekete-tengerbe folyó – Jenyiszej és Ob folyókat, a Jeges-tenger felől érkező hideget blokkolták (így jócskán melegedett a Távol-Kelet északi része), a magasan masírozó gépek pedig képesek rövid távon megváltoztatni az időjárást. Igor édesapja is ezen a területen dolgozik, hiszen az Időjárási Hivatal munkatársa.

Nincs persze minden rendben, hiszen az utolsó imperialisták még elvégeznek egy új típusú nukleáris energiával működő atomfegyver-tesztet, az viszont elég rosszul sül el, így a fegyver alkotói és a tesztnek otthont adó földdarab is semmivé válik, sőt, az atomfelhő minden, útjába kerülő életet elpusztít. Igor édesapja csatába is indul: engedélyt kér az egyik időjárásváltoztató állomás felhőbe reptetésére, ahol akcióba lép, és természetesen megmenti a Földet!

Na de lássuk a legszebb kockákat, hiszen a boldog véget érő történet mellett a futurizmus szuper példáival is találkozhatunk!

Iskolások ülnek egy “időnagyító” előtt, melyen át az ország fejlődésének főbb mozzanatait ismerhetik meg.

A gyerekek láthatják a felesleges hegyek precíz atomrobbantásokkal eltüntetését, és a Bering-szoroson átívelő gátat, melyeken atommeghajtású vonatok kelnek át, de a gát fő célja a Jeges-tenger hideg áramlatainak blokkolása.

Láthatják a Föld közepébe leásó, hőálló gépvakondokat, melyek lehetővé tették, hogy kiaknázzák a föld közepében rejtőző végtelen energiákat.

A tanár befejezi az órát, majd emlékezteti a diákokat – így a film főszereplőjét, Igort –, hogy másnap az Északi-sarkkörön túl fekvő, földalatti bányászvárosba, Uglegrádba (Szénváros).

Másnap reggel Igor nem találja otthon a szüleit, de édesanyja szerencsére az asztalon hagyott egy programlapot, ami az okos főzőgépbe illesztve segít a fiú kedvencének elkészítésében – a gép automatikusan kiméri a megfelelő mennyiségű összetevőket, a kések összevágják a zöldségeket, és máris kész a reggeli!

Közben édesanyja hangját hallja a nappaliból, melynek szekrénysorára helyezett tévéjén már látszik is a tengeri hajó tatján álló édesanyja, aki elmeséli, hogy munkaügyben indult a Fekete-tengeren úszó óvodákba, és megkéri a fiút, hogy adja át az apjának: csak másnap ér haza.


Fél órával később a fiú már messze volt a fővárostól, sőt, már a Szénváros bejáratánál nyíló óriásmozgólépcsőn át utazott a föld alá, háta mögött hagyva a tomboló sarki vihart.


A városban nyoma sem volt a hidegnek, sőt, kellemes illatok lengték be a vakító fényben úszó utcákat, a vízalatti folyó partján pedig pihenő emberek egész sora látszott.

A város szélén persze óriási gépek bontják a széntömegeket, de ez mit sem von le annak értékéből, hogy a földalatti városban örökké tavasz van – a felszínen dúló vihar pedig semmilyen hatással nincs a lenti világra, azon túl, hogy a szállítási rendet kissé felborítja.

Ez sem tart azonban sokáig, hiszen készül a z egész sarkkört behálózó földalatti vasút, ehhez pedig az addigi csúcstechnológiáknál háromszor gyorsabban dolgozó, új típusú atomenergiát hasznosító fúrógépeket fejlesztenek ki.

Az időjárásmanipulációra képes repülő állomások a jövőben hurrikánokat és erős viharokat is képesek lesznek lecsendesíteni.

Tesztelésükre azonnal tökéletes lehetőség is adódik, hiszen az imperialisták atomrobbantása nyomán keletkező atomfelhő minden életet elpusztít, ami az útjába kerül.

Igor apja engedélyt kér arra, hogy az egyik állomást használva szembeszálhasson az éppen az októberi nagy forradalom századik évfordulójának napján érkező veszéllyel. Ezt végül megkapja, és akcióba lép.

A felhő már Moszkva felé tart, de az utolsó pillanatban végül megtörténik a csoda: a fekete fellegek eloszlanak, a tömeg pedig egy emberként ünnepli a hősöket.

 

Mekkora történet!

Fotók: Sputniknews / 24.hu


 
h i r d e t é s
h i r d e t é s
;