További 19%-nak „rémlett valami” az idézetet olvasva, és csak minden ötödik válaszadó jelezte, hogy most hall az ügyről először. Az ügy a politikai buborékon is áttört, ugyanis a kizárólag a kormánypárti médiából tájékozódók 42%-a és a 2024-es EP-választásokon (még) a kormánypártra szavazók 53%-a is saját bevallása szerint pontosan tisztában van vele, hogy miről van szól az idézetet olvasva.

A fenti számokhoz hasonló mértékben a válaszadók jelentős többsége (63%) egy szabadszavas kérdésre adott válaszként helyesen jelölte meg Lázár János nevét az idézet forrásaként (35% nem adott érdemi választ / nem tudta, és 2% másnak tulajdonította az idézetet). Ugyanez az arány a kizárólag kormánypárti sajtóból tájékozódók esetében 51%, a 2024-es EP-választásokon a kormánypártot támogatók körében pedig 53%.

Viszonylag egyértelmű a közvélemény ítélete a mondattal kapcsolatban: a válaszadók kétharmada szerint „felháborító, és nincs helye a közbeszédben”, 14%-nak „nem szimpatikus, de egy kampányba belefér”, és csak minden ötödik magyar szerint nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen Lázár csak az igazságot mondta ki. Az ügy ismeretéhez képest itt már élesebbek a pártpolitikai választóvonalak: míg a Tisza-szavazók és tőlük nem sokkal lemaradva az egyéb ellenzéki szavazók szinte egyöntetűen nyilvánítják a mondatot felháborítónak (92%, illetve 79%), addig a kormánypárti tábor megosztott. Körülbelül harmaduk (34%) választotta a legszigorúbb válaszopciót, és további 22% kritikus, de elnézőbb („kampányba belefér”). A pártnélküliek véleménye is inkább az ellenzéki szavazókéhoz áll közelebb: 66% szerint felháborító, és további 14% elnézően kritikus a mondattal kapcsolatban.

Kevésbé egyértelmű a közvélemény álláspontja az ügy helyes lezárását illetően. A magyarok valamivel több mint fele (52%) szerint nem elég a bocsánatkérés, és Lázárnak le kellene mondania, míg 36% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy (a maradék 11% szerint bocsánatkérésre sem lett volna szükség). A demográfiai csoportokat vizsgálva a fővárosiak és a diplomások szigorúbbak az átlagnál (63%, illetve 64% szerint Lázárnak le kellene mondania), a politikai táborokat összehasonlítva pedig a fenti minta köszön vissza. A Tisza-szavazók véleménye nagyjából konszenzusos (89% szerint Lázárnak le kellene mondania), míg a kormánypártiak inkább kritikusak, de elnézőek (64% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy). Ezzel együtt minden ötödik kormánypárti szerint Lázárnak le kellene mondania.

Inkább kritikusak a magyarok a cigány–nem cigány együttélés általános megítélését illetően az Orbán-kormányok ideje alatt: a relatív többség (42%) szerint romlott, és csak 18% szerint javult ez az együttélés, míg 41% szerint változatlan maradt. Főleg a legfiatalabb korcsoport tagjai, a 16–29 évesek igen kritikusak (59% szerint romlott az együttélés), míg a 60 év felettieknek csak a harmada (33%) gondolkodik így. Érdekesség továbbá, hogy az együttélési problémáknak leginkább kitett kistelepülések lakói körében kevésbé kritikus a közvélemény (36%), mint a megyeszékhelyeken (43%) és különösen a fővárosiak körében (48%). Ezt részben az magyarázhatja, hogy a kérdés megítélésére erősen rányomja a bélyegét a pártpreferencia, és a kistelepüléseken a legutóbbi kutatások szerint továbbra is erősen felülreprezentált a kormánypárt. Ennek megfelelően a kormánypártiaknak csak 11%-a kritikus a kérdésben, és 41%-uk szerint javult az együttélés az Orbán-kormányok alatt. Ezzel szemben a Tisza-szavazók körében fordítottak és még sarkosabbak ezek az arányok: 62% szerint romlott, és csak 4% szerint javult a cigány–nem cigány együttélés Magyarországon.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 február 2.-án  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1500  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,6 %, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

(Europion)