A legérdekesebb tudnivalók a 3I/ATLAS-ról - egy csokorban
Ebből a cikkből jobban megismerhetjük a csillagközi üstökös különleges jellemzőit.
2017-ben detektálták az első olyan objektumot, ami a csillagközi térből érkezett: az 1I/’Oumuamua nevet kapta, nevében az 1I az első csillagközi (interstellar) objektumra utal, a hawaii név pedig hírvivőt jelent.
2017. október 19-én a Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System (Pan-STARRS) egy gyorsan mozgó objektumot fedezett fel a Föld közelében.
Önmagában ez nem volt szokatlan, de néhány napon belül a csillagászok rájöttek, hogy ez az első észlelt, nem kötött (vagyis csillagközi) objektum, amely áthaladt a Naprendszeren. A felfedezés idején ez a csillagközi látogató, a 1I/2017 U1 (‘Oumuamua) már meglehetősen halvány volt, és gyorsan távolodott. A következő napokban - mintegy tíz különböző kutatócsoport erőfeszítéseinek köszönhetően - több mint 100 órányi megfigyelést végeztek 2,5–10 méter átmérőjű távcsövekkel az objektumról, abban a rövid, izgalmas és feszített időszakban, amíg még látható maradt.” - számolt be később a felfedezésről az Astronomical Science-ben a kutatók egy csoportja.
Később érkezett a 2I/Borisov - ahogy a nevéből is látszik, ez volt a második csillagközi objektum, és szintén nagy feltűnést keltett: 2019 augusztusában detektálták, december elején érte el a perihéliumot, majd december végén került a legközelebb a Földhöz, de még ekkor is 300 millió kilométerre járt a bolygótól. A Borisov hatalmas méreteivel is kitűnt: az első becslések több mint 1 km és 16 kilométer közé tették az átmérőjét, a NASA később 975 méteresre becsülte a szélességét. A Borisov, üstököshöz illően, elvesztette a tömege egy részét a Naphoz közeledve.
Az idei évben a harmadik csillagközi objektum, a 3I/ATLAS tartja lázban a világot, amiről egyelőre nem lehet egészen biztosan tudni, hogy üstökös-e, de nagy valószínűség szerint az, és amíg a Naprendszer belső régiójában, a Földhöz, Jupiterhez és Marshoz viszonylag közel halad (bár a Földtől majdnem olyan távol fog elhúzni a pályájának hozzánk legközelebbi pontján, mint a Borisov), addig számos lehetőség nyílik a megfigyelésekre.
1. Egyre fényesebb
Különös vendégünk fényesedik, és közben kékre vált. Az intersztelláris objektum a 2025. október 29-i perihélium közelében váratlanul felragyogott, és a Napnál is kékebb árnyalatot mutatott.
Mivel a Föld felől nézve az objektum épp a Nap mögött járt – október 21-én volt az együttállás –, a földi távcsövek nem láthatták, ám néhány űrbéli koronográf igen: a STEREO-A HI1 és COR2 kamerái, a SOHO/LASCO C3, valamint a GOES–19 CCOR–1.
Ez a kép sok felvétel „összerakott” változata több űreszköz kamerájából, hogy a nagyon halvány részletek is látszódjanak. A 3I/ATLAS a Nap közelében egyértelműen feltűnik, körülötte kiterjedt, kékes derengéssel. A nyilak csak azt jelzik, merre van a Nap és merre halad az objektum. Azt tehát több független műszer is megerősíti, hogy ez a vendég égitest most éppen látványosan fényesedik, forrás: Q. Zhang és K. Battams
A friss elemzés szerint a fényesség meredeken nőtt, nagyjából a Nap és az objektum közötti távolság −7,5±1-edik hatványával arányosan. A CCOR–1 mintegy 300 ezer kilométerig terjedő, kékes derengést is kimutatott a test körül; ez nagyságrendileg összemérhető az augusztus 8–12. között észlelt szén-dioxid-kilövelléssel.
A szín azonban most jóval kékebb, míg korábban vöröses volt – ez arra utal, hogy nemcsak szórt napfényt látunk, hanem a test saját kibocsátása is hozzájárul a látható fényhez.Ahogy Avi Loeb írja:
A 3I/ATLAS gyors fényesedésének oka – amelynek mértéke messze meghaladja a hasonló naptávolságú Oort-felhőbeli üstökösökét – továbbra is tisztázatlan.
Ha minden a terv szerint alakul, decemberben már a Földről, sőt a Hubble- és a Webb-űrtávcsövekkel is jobban ráláthatunk. Az viszont kérdés, hogy a NASA miért nem tette közzé az eddigi legrészletesebb felvételt.
2. Ennél már nem lesz közelebb a Naphoz
Forrás: Thunkii/Wikimedia Commons
Jelenleg a Naphoz legközelebbi pont közelében van, és most a legnagyobb az aktivitása.
A TESS felvételei (Kép: astro-ph.EP)
Az ATLAS egyelőre magyarázatra váró anomáliái közé tartozik a furcsa csóvája, amely a Nap felé mutatott, majd megfordulni látszott, illetve rendhagyó a sajátos összetétele is, amely az adatok szerint rengeteg nikkelt tartalmaz, ami a vártnál alacsonyabb hőmérsékleten (a Naptól nagy távolságban) is “párolog” az objektumból, emellett szén-dioxidban is igen gazdag a kómája.
A 3I/ATLAS-szal kapcsolatos kérdések megválaszolását az újabb és újabb adatok segíthetik, és a korábbi két csillagközi látogatóval, az Oumuamuával és Borisovval ellentétben, most egészen sok idő áll rendelkezésre a megfigyelések kivitelezésére. A kutatók a világ minden pontján az üstökösre állították azokat a megfigyelőeszközöket, amelyek hosszabb-rövidebb időre követni tudják az ATLAS útját, bár az új információk nem mindig érkeznek olyan gyorsan: a NASA például a kormányzati leállás miatti szünetnek köszönhetően nem ad híreket az objektumról, az Európai Űrügynökség pedig a Juice szonda potenciális novemberi megfigyeléseinek eredményeit csak februárra ígéri, mivel - a Space.com elmondása szerint - a szonda jelenleg a Nap elleni védőeszközként használja főantennáját.
Hogy az adatok beszerzésére meddig lesz lehetőség, az még nem egyértelmű, de Avi Loeb harvardi kutató szerint az objektum a Naprendszeren át megtett útja felénél járhat. Az ATLAS ugyanis nagyjából most érte el a pályájának perihéliumát, vagyis a Naphoz legközelebbi pontját, körülbelül 203 millió kilométerre járhat a Naptól. A megfigyelésekre jelenleg kevés alkalmon nyílik, mert a 3I/ATLAS nemrégen a Nap “mögé került” a Föld perspektívájából nézve, de novemberben újból előbukkan majd.
Az ATLAS úgynevezett hiperbolikus pályáján halad a Nap körül, aminek nagy az excentritása, a csillag tehát nem fogja annyira magához vonzani, hogy “magához kösse”, így az üstökös végül el tudja majd hagyni a Naprendszert. Az ATLAS sebességére viszont értelemszerűen hatással van a Nap, így a tempója le fog lassulni, amikor a csillagtól újra távolabb kerül majd. A perihélium idején a sebessége a számítások szerint 68 km/s, azaz 245 000 km/h.
3. Öt fontos állomás
Forrás: E. Guido, M. Rocchetto, J. Ferguson
A 3I/ATLAS előbb-utóbb elhagyja a Naprendszert, de jelenleg még a Nap és a Föld közelében időzik.
A 3I/ATLAS az eddig felfedezett harmadik olyan űrbeli objektum, ami a csillagközi térből érkezett, tehát nem a Naprendszerben született - emiatt a kutatók számára különleges alkalmat jelent a megfigyelése. A feltételezett üstökösről azonban nem is olyan könnyű új, biztos információkat szerezni vagy részletes felvételeket készíteni, mivel viszonylag távol tartózkodik a Földtől. A galériában öt olyan eseményt gyűjtöttünk össze, amelyek a 3I/ATLAS Naprendszerben megtett útja szempontjából fontos állomásokat jelölnek - köztük azt is, mikor (és mennyire) közelíti majd meg a Földet a közeljövőben.
Október 29.
Forrás: NASA
A 3I/ATLAS ezen a napon éri el a perihéliumot, vagyis a Naphoz legközelebbi pontját a keringési pályájának: ekkor körülbelül 203 millió kilométerre lesz majd a csillagtól a számítások szerint. A csillagközi objektum október 21-én alkotott konjunkciót a Nappal és a Földdel, tehát ezen a napon a Földről nézve éppen a Nap mögé bújt el, és egy pár hétig nem is lesz látható a földi teleszkópok számára. A perihélium idején a Mars keringési pályáján belül helyezkedik majd el az ATLAS, és sebessége megközelíti a 244 800 km/h-t.
November 4.
Forrás: ESA, ATG Europe
Néhány nappal a perihélium után máris izgalmas esemény közeleg: az ATLAS november 4-én mindössze 64 millió kilométerre húz el az Európai Űrügynökség Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) szondájától, amely 2023-ban indult útnak, hogy feltérképezze a Jupitert és holdjait. Az űreszköz hosszú, bonyolult útvonalon jut el a bolygóig: idén augusztusban egy Vénusz körüli manővert tett meg, majd jövő szeptemberben újból a Föld közelébe jut, és 2029 januárjában megint visszatér egy Föld körüli fordulóra. A Jupiterhez 2031-ben érkezik meg a tervek szerint. A Juice már november 2-án elkezdi figyelni az ATLAS-t, és egy ideig szemmel tartja az objektumot.
November 11.
Forrás: NASA
A 3I/ATLAS a becslések szerint ezen a napon lesz újra látható a földi távcsövekkel, de ekkor is 8”-es vagy annál nagyobb teleszkópra lesz szükség a megfigyeléséhez.
November 25.
Forrás: ESA/AOES
Az ESA elmondása szerint a Juice sokáig figyelheti a 3I/ATLAS-t, bár időközben egyre távolabb kerülnek egymástól. A szonda számára még november 25-én is nyílik lehetőség az adatgyűjtésre, az adatokra azonban sokat kell várni, feltehetőleg csak 2026 februárjában derül majd ki, mit látott vagy érzékelt a Juice.
December 19.
A 3I/ATLAS ezen a napon ér a legközelebb a Földhöz, de valójában ekkor sem lesz túl közel hozzánk. December 19-én 269 millió kilométerre halad el a Földtől, vagyis 700-szor messzebb lesz a bolygónktól, mint a Hold.
4. Megváltozott az anticsóvája
Új felvételek a spanyolországi Kanári-szigeteken működő Nordic Optical Telescope-tól. A 3I/ATLAS körüli fénylésének az alakulása a Nap felé mutató anticsóvából a Naptól elfelé irányuló csóvába történő átmenetet mutatja. A legfényesebb képpontot piros pont jelöli. A Nap felé mutató irány a képen a nyugat, és az egyes dátumoknál feltüntetett Naptávolság a Föld–Nap távolság (csillagászati egység, au) egységében van megadva, forrás: Jewitt és Luu, 2025
Nyáron még a Nap felé nőtt az „anticsóva”, szeptemberre viszont már klasszikus csóva lett belőle: a 3I/ATLAS intersztelláris látogató újabb trükköt mutat.
A Kanári-szigeteki, 2,5 méteres Nordic Optical Telescope képei szerint a július–augusztusi, Nap felé mutató nyúlvány szeptemberre a Naptól elfelé mutató, klasszikus csóvává változott. A Hubble július 21-én Nap felé mutató, akár 10:1 arányban megnyúlt „jetet” látott. A SPHEREx és a Webb mérései alapján az aktivitást főleg a szén-dioxid hajtja. 3,32 csillagászati egységnél (CSE) a tömegvesztés kb. 150 kg/s volt; az anyag összetétele nagyjából 87% CO₂, 9% CO és 4% H₂O.
Eric Keto és Avi Loeb modellje szerint a CO₂-szublimáció apró jégszilánkokat lök ki, amelyek a Nap felé szórják a fényt – ez okozza az anticsóvát. A Naphoz közelebb viszont a hőmérséklet meredek függése miatt több részecske keletkezik, de ezek rövidebb ideig „élnek”; 3–4 CSE körül tetőzik a jégszemcsék hatása, beljebb pedig a tartós por uralja a fénylést, immár klasszikus csóvát rajzolva ki.
Július és október között a veszteség kb. 2 millió tonna volt, ami az 5 kilométeres test tömegének elhanyagolható része.
– írja Loeb.
A 3I/ATLAS a Földhöz a legközelebb 2025. december 19-én lesz – akkor többet tudunk majd.
5. Sok nikkelt bocsát ki
A csillagközi látogató, a 3I/ATLAS megint furcsán viselkedik – ez lassan már hagyomány. Most az az apropó, hogy szokatlanul sok nikkelt fúj ki.
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) UVES műszerével készült friss adatok szerint az objektum gázburkában a nikkel és a vas aránya kilóg a megszokottból, ráadásul a nikkel „termelési rátája” is rendkívül magas. Üstökösöknél a nikkel–vas jelek eleve rejtélyesek, mert ilyen távolságban túl hideg a környezet a fémes ásványok párolgásához.
A 2I/Borisov például ebből a szempontból úgy viselkedett, mint a Naprendszer „átlagos” üstökösei.
A 3I/ATLAS-t 3,14 és 2,14 CSE közötti távolságban, hat megfigyelési ablakban követték: a nikkel végig kimutatható volt, a vas viszont csak 2,64 CSE-n belül.
A hőmérséklet túl alacsony ahhoz, hogy a nikkelt és vasat tartalmazó szemcsék elpárologjanak… a 3I/ATLAS szélsőséges tulajdonságokat mutat
– írják a szerzők.
Ehhez jön a másik anomália: a 3I/ATLAS becsült átmérője 5 km-nél is nagyobb; összevetésként az 1I/’Oumuamua nagyjából 0,1 km. Miért ekkora a különbség?
Hamarosan többet tudhatunk, mert október 1. és 7. között több Mars körüli szonda is figyeli az égitestet, miközben legfeljebb 29 millió km-re közelíti meg a bolygót. A Hubble 2025. július 21-én 570 millió km-ről készítette a jelenlegi legjobb felvételét, így most a HiRISE – 30 km/pixel felbontással – még jobbat ígér. (Rakéta)
(Címlapkép forrása: NASA, ESA, D. Jewitt/UCLA, J. DePasquale/STScI
