A liberális demokrácia válsága
“Orbán Viktor tud emberi félelmekből politikai tőkét kovácsolni, ezt tette a liberális demokrácia válságával is” – mondta a Magyar Nemzetnek Felcsuti Balázs, aki 2004-ben Barack Obama kampányában dolgozott, azóta pedig rendszeresen publikál amerikai politikai témakörben.
A Bostonban élő publicista szerint a magyar miniszterelnök ahelyett, hogy a megreformálásáról indított volna vitát, inkább egy másik utat választott, meghirdetve az illiberális demokrácia modelljét.
„2008-ban valóban részt vettem Obama kampányában, azóta azonban a világ és az én nézeteim is megváltoztak. Úgy gondoltam, hogy Obama feloldhatja azt a bénultságot, ami az amerikai politikai rendszert jellemzi. Számos érdeme ellenére megváltozott a véleményem.” – mondta Felcsuti Balázs a Magyar Nemzet által készített interjúban. A két utódjelölt, a populista Donald Trump és a technokrata Hillary Clinton közül a kisebbik rosszat, utóbbit választaná.
Véleménye szerint Soros Györgyöt aggodalommal töltik el Donald Trump republikánus párti elnökjelölt populista, demagóg, idegenellenes, kirekesztő nézetei, ezért Hillary Clintonban látja a Trump által képviselt irányzat legyőzésének zálogát. A vállalati lobbicsoportok többségétől eltérően azonbanSoros anyagi támogatása nem üzleti megfontolásból született, hanem ideológiai céloktól vezérelve. Felcsuti úgy gondolja, ebből a szempontból Soros egy fokkal jobb, mint például a nagy bankok jól felfogott anyagi érdekből történő lobbizása. A publicista szerint Trump nem oka, hanem okozata az amerikai liberális demokrácia és a politikai rendszer válságának, melyet az USA közel-keleti háborúi idéztek elő, amik eladósították az országot és káoszba taszították a háborús övezetet.
Gazdag és befolyásos lobbik tartják kézben a politikai rendszert, erre példaként a fegyverlobbit említi: az Egyesült Államokban gyakorlatilag bárki bármilyen engedély, hatósági vizsgálat nélkül vásárolhat akár félautomata lőfegyvert is. Az embereket aztán sokkolják a tömegmészárlásokról szóló hírek, gondoljunk csak a közelmúltban történt orlandói mészárlásra.
Felcsuti szerint a liberális demokrácia európai és amerikai változata is beteg, és ez a betegség ráadásul fertőző. A legsérülékenyebb helyzetben a fiatal, törékeny kelet-európai demokráciák vannak, amelyek közül sok kisebb-nagyobb mértékben szintén a populizmus útjára lépett. Említhető a Szabadságpárt egy hajszálon múló győzelme az osztrák elnökválasztáson, vagy a nacionalista-populista pártok térnyerése Németországban, Franciaországban, illetve idetartozik a brexitszavazás is Nagy-Britanniában. A betegség azonban nem gyógyíthatatlan, és a világ demokráciát kedvelő felének elemi érdeke, hogy az Egyesült Államok és Európa megtalálja a liberális demokrácia válságának megoldását. „Trump előretörésének haszna az lehet, hogy rákényszeríti az amerikai politikai elitet, hogy kihúzza a fejét a homokból, és valódi reformokkal reagáljon a választók problémaira. Addig, amíg nem késő.” – figyelmeztet Felcsuti.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy „az amerikai társadalomról alkotott kórkép több eleme a válság utáni magyar társadalomra is ráillik?”, a publicista azt válaszolta, hogy
„Nagy különbség, hogy míg az Egyesült Államokban a politikai döntésképtelenség, a politikai bénultság irányába lendült az inga, addig Magyarországon egy autoriter vonásokat viselő rendszer jött létre. Bár a hazai viszonyokat kevésbé ismerem, azt látni kell, hogy amit a kormány tesz, azt széles körű társadalmi felhatalmazással teszi. Persze lehet kritizálni a választási törvényt, de 2014-ben a magyar társadalomnak már látnia kellett, hogy a kormánynak milyen tervei vannak. Orbán Viktor pedig tehetséges, tud emberi félelmekből politikai tőkét kovácsolni. Ezt tette a liberális demokrácia válságával is. Ahelyett, hogy a megreformálásáról indított volna vitát, inkább egy másik utat választott, meghirdetve az illiberális demokrácia modelljét.”
A teljes interjút az mno.hu-n olvashatják.