Egészen különös állami cégtámogatásokra bukkant a Magyar Nemzet. A lap szerint az egyedi kormánydöntések alapján kötött támogatási szerződésekben olyan laza feltételeket határozták meg a kedvezményezett cégek számára, hogy azok nagy része valójában már a megállapodás pillanatában is teljesült.

Az egyedi kormánydöntések kimondott célja a munkahelyteremtés lenne, a szerződésekben így a cégeknek ezt kellett vállalniuk, egy konkrét bevételi célt, valamint hogy az új alkalmazottak között hány százalékban lesznek felsőfokú végzettségűek.

A Magyar Nemzet azonban több példát is hoz arra, hogy milyen alacsonyan volt a léc:

• Az energiaitalairól ismert Hell-csoport 7 milliárd állami támogatást kapott, ezért vállalták, hogy a 172 fős munkavállalói létszámot 492 főre emelik, és 2020-ra 27 milliárd forintos árbevételt érnek el. A gond az, hogy a cégcsoportnak már az aláírás évében 30,4 volt az árbevétele, és több mint 600 alkalmazottjuk volt, szóval még akkor is sikerült volna elérni a célt, ha nem hogy felvesznek, hanem egyenesen kirúgnak embereket.
• Ehhez hasonlóan a Continental Automotive Hungary Kft. azt vállalta, hogy az 1699 munkavállalójuk mellé felvesznek még 130-at, az árbevételük pedig legalább 67 milliárd forint lesz. Az állam 2016 végén írta alá a céggel a szerződést, amikor a NAV adatai szerint már 2023 alkalmazottjuk volt, az árbevételük pedig elérte a 73 milliárd forintot.

A megállapodásokat a kormány nevében a külügyminisztérium kötötte meg, a Magyar Nemzet most a Transparency International segítségével közérdekűadat-igénylési pert indított ellenük, hogy betekinthessenek a döntést megalapozó dokumentációba.

444.hu

KKM Reakció - egyedi kormánydöntések alapján kötött támogatási szerződések (2017. október 10. 14:46)

Az egyedi kormánydöntések alapján kötött támogatási szerződésekről szóló cikkükre a KKM a következő reakciót közli:

A bázisértékek meghatározása nem a támogatási szerződés megkötéséhez fűződik, hanem a beruházás megkezdéséhez, amely sok esetben jóval a támogatási szerződés aláírása előtt, a támogatási döntéshozatali eljárás korábbi szakaszában megtörténik.

Ennek értelmében hibás és téves minden olyan megközelítés, amely a szerződés aláírásának időpontjához képest kéri számon a megteremtett munkahelyeket és beruházási költségeket.

Az uniós jogszabályok világosan kimondják: a munkahelyteremtést és a beruházási költségeket onnantól kezdve kell számolni, amikor egy cég elfogadja a kormány támogatási ajánlatát, és nem onnantól amikor a szerződést aláírják.