h i r d e t é s

A magyar infláció a legnagyobb, a gazdasági növekedés utolsók között lesz az EU-ban

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

A magyar infláció a legnagyobb, a gazdasági növekedés utolsók között lesz az EU-ban

2023. május 15. - 17:10

"Előre megyünk, nem hátra"

A kép illusztráció! - Forrás: Varga Judit Facebook oldala

Az idei GDP-növekedés a legalacsonyabbak között van Magyarországon az Európai Uniós (EU) országok között 0,5 százalékkal – írja az EUrológus az Európai Bizottság (EB) előrejelzése nyomán. Jövőre a növekedés 2,8 százalékra emelkedését várja az EB szerint. 

Az inflációs adat pedig magasan a legrosszabb: idén 16,4 százalékos magyar inflációra számítanak, amely jövőre 4 százalékra mérséklődik.

Az EU-ban egyedülálló módon az infláció idén magasabb Magyarországon, mint tavaly volt.

Az idei magyar munkanélküliségi adat 4,2 százalék, ennél viszont csak hat országban van kisebb adat. A költségvetési egyensúly terén azonban a legrosszabbak között szerepel Magyarország. A tavalyi adatok szerint az államháztartási hiány csak Olaszországban volt nagyobb. Nálunk ez a GDP 6,2 százaléka, az olaszoknál pedig 8 százalék. Ez az adat Magyarország esetében 4 százalékra javul erre az évre, amely még mindig elmarad a 3,1 százalékos uniós adattól, s az olló még tovább nyílik jövőre, amikor Magyarországon 4,4 százalékos, az EU-ban pedig csak 2,4 százalékos hiány várható.

Az előrejelzés Magyarországgal kapcsolatos része megállapítja többek között, hogy

a bevételek növekedését várhatóan hátráltatja az ideiglenes adók feltételezett fokozatos megszüntetése a megszüntetési záradékukkal összhangban.

A kiadások továbbra is magasak maradnak a növekvő adósságszolgálati költségek és a magas inflációból eredő tartós kiadási nyomás miatt. A nemzeti finanszírozású állami beruházások várhatóan olyan szinten maradnak, amely fedezi az állami tőkeállomány amortizációját. A Konvergencia Program a nemzeti finanszírozású beruházások további visszafogását vetíti előre, ami alacsonyabb hiányt eredményezhet. A hiány felfelé ívelő kockázatai a közszféra béreire nehezedő nyomásból, a magasabb adósságfinanszírozási költségekből és az energia-nyersanyagárakból erednek”, számolt be az EUrológus. (magyarnarancs.hu)