Az Orbán-kormány arra hivatkozik, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget, hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre.

A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt részben speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adózás előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten hogyan alakultak a profitok.

Az árbevételarányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5 százalékos eredményt értek el, azonban a legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti eredményt értek el! Ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból. A nagyobb szakágazatok közül az út és vasútépítés (46,4 százalék), a cementgyártás (41,8 százalék), a gyógyszergyártás (40,7 százalék), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2 százalék) és a jogi tevékenység (33,1 százalék) tartozik ide. De kimagasló a kavics, homok és agyagbányászat (27,4 százalék) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7 százalék).

Az eszközarányos adózott eredmény vizsgálva szakágazati átlag 3,6 százalék Az élen 37 százalékos aránnyal az út és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31 százalék). A gyógyszerkiskereskedelem (22,5 százalék) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9 százalék), amely szakágazat az első, az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első Telekom tevékenység a 29. helyen, Mindez jelzi, hogy ha csak az extraprofitot nézzük, lenne még mit keresgélnie a kormánynak – jegyzik meg a GKI kutatói.

Világosan látszik, hogy a kiválasztott („büntetett”) szakágazatok messze nem a legnyereségesebbek. Az építőipar, az építőanyagipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek szintén nyernek az áremelkedésen, többlet adóztatásuk mégsem merült fel. De akár a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni (például a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártás árbevétel arányos nyeresége 15,4 százalék. S van még egy ellentmondás: az EU-ban Magyarországon az egyik legalacsonyabb az a profitokra kivetett adókulcs, miközben „extraprofitokat” akar a kormány adóztatni. A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd forint adózott eredményt értek el és 526 milliárd Ft nyereségadót fizettek be 2020-ban. Mindezt egy olyan évben, amikor a GDP közel 5 százalékkal csökkent. GKI kutatói szerint a a társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy letelepedésükhöz a kormány jelentős összegekkel járult hozzá. Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd forint adózott eredményt értek el a szakágazat cégei – olvasható a GKI elemzésében. (Népszava)