A Hazafias Népfrontnak Mikola Istvánnal együtt utolsó alelnöke, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki tényleges joggyakorlat és jogtudományi publikációk hiányában is alkotmánybíró
lehetett (2010-2019), aki pályafutása során általában mérsékeltebbnek mutatkozott a többi Fidesz-nagykutyánál, az utóbbi időben pedig óvatosan ugyan, elhatárolódott Orbán ténykedésétől, nem bírt ellenállni a kísértésnek. Elvállalta a felsőoktatás átszervezésének levezénylését. Magyarán hóhérnak állt.

Orbán személycseréje logikus. Az Akadémia bedarálásával (a ténnyel és a módszereivel egyaránt), majd a felsőoktatást kiherélő hadműveletekben játszott szerepével magát morálisan lenullázó, totálisan hitelét vesztett (ha volt egyáltalán) Palkovicsnak már azt sem hiszi el senki, amit kérdez. A kiegyensúlyozottabbnak tűnő, az elmúlt időszak tudomány- és kultúraellenes intézkedéseiből kimaradt Stumpf szerepeltetése illúziókat kelthet azon naiv (felsőoktatási) lelkekben, akik érthetetlen módon még mindig bíznak abban, hogy Orbán szolgálatában lehetséges tisztességes munkát végezni, mások (az érintettek, vagy mondjuk az ország) javára szolgáló szempontokat is mérlegelni. Talán neki jobban hisznek, benne jobban bíznak majd. És bedőlnek a trükknek, mint az ólajtó.

Illúzió ez persze, mert a dolog elhatároztatott, és itt másról, mint a verdikt végrehajtásáról nem lehet szó, bárki kezében van is az akasztófakötél.

Stumpf maga régi hagyományt hágott át egyébként, amikor párt/kormányzati feladatot vállalt. Leköszönt alkotmánybírók számára ennek tilalma kimondatlanul is kötelező. Aláássa ugyanis a hipotézist, hogy az alkotmánybíró pártoktól, politikai mozgalmaktól, rezsimektől független. Leköszönése után is. (Nem, mintha Orbán alkotmánybíróival kapcsolatban bármi ilyesmi felmerülne.) Mandátumuk lejárta után az alkotmánybírók általában nyugalomba vonulnak, legfeljebb tudományos munkásságot fejtenek ki. Sólyom volt az egyetlen kivétel, de ő köztársasági elnök lett, (a személyét illetően elvileg) szintén pártokon felül álló közjogi méltóság. Ehhez képest Stumpf döntése, egy újabb közjogi hagyomány, bevett szokás lábbal tiprása ízléstelen is, de sajnos egyáltalán nem meglepő. Már hozzászokhattunk, hogy Orbán meg a legényei szemében az ilyesmi nem tartozik a politikai inkorrektség fegyvertárába. Márpedig Orbán nyíltan kifejtette, hogy (Trump beiktatásával) vége a politikai korrektség avitt szokásának. A nyája is így gondolja.

Ne legyenek kétségeink! Stumpf ringbe szállása az égvilágon semmit nem fog változtatni a felsőoktatás orbanizálásának menetén, folyamatán és eredményén. Csak annyi történt, hogy egy újabb Orbán-samesz igazolta a tételt: Orbánnal, bármilyen szerepben, mindhalálig!

Jön, illetve máris nyakunkon a kampány, Orbánnak most, népszerűsége hanyatlása miatt kevésbé kompromittálódott ügynökökre is szüksége van. Lássátok feleim, így legyen ötösöm a lottón: felkészül a másik kegyvesztett, visszavonult Orbán-kritikus, Navracsics.