A rák nem várja meg, amíg a járvány végét
A koronavírusos betegek ellátása világszerte óriási terhet rótt az egészségügyi rendszerekre, emiatt több krónikus betegség kezelése is átmenetileg a háttérbe szorult. Amerikai onkológusok most arra figyelmeztetnek, hogy ennek már érezhető a hatása.
Az onkológusok már látni vélik a pandémia szomorú következményét: az Amerikai Sugárzási Onkológiai Társaság (ASTRO) friss felméréséből kiderült, hogy a rákklinikákon dolgozó orvosok több előrehaladott állapotban lévő rákos beteget diagnosztizálnak, mint a koronavírus-járvány kirobbanása előtt. A kérdőívet kitöltő 117 sugárterápiás szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a járvány tavalyi hullámaiban bevezetett korlátozásokat a tengerentúlon mára nagyrészt feloldották, így fokozott biztonsági intézkedések mellett újra megkezdődött a daganatos betegek szűrése és kezelése. "Egy évvel a pandémia kezdete után már látni lehet a rákszűrések és a rákdiagnosztika csökkenésének következményeit a betegeknél" - számolt be róla Thomas J. Eichler, az ASTRO igazgatóságának elnöke, akit a News Medical portál is idéz.
A felmérésben a megkérdezett onkológusok kétharmada (66 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az újonnan diagnosztizált páciensek a rákos megbetegedések előrehaladottabb stádiumában vannak, és közel háromnegyedük (73 százalék) megerősítette azt is, hogy a betegeik a pandémia idején nem jártak rákszűrésre. Ugyancsak 66 százalékuk számolt be arról, hogy a már diagnosztizált rákbetegeik a járvány miatt megszakították a sugárkezelésüket. A szakértők szerint ráadásul ezek az arányok még magasabbra rúghatnak azokban a hátrányos helyzetű közösségekben, akik nehezebben jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz.
Újraindult az onkológiai ellátás
Az eredményekből az is kiderült, hogy a tavalyi év után 2021-ben az amerikai klinikák túlnyomó része felhagyott a sugárkezelésekelhalasztásával: idén januárban és februárban mindössze a kórházak 15 százaléka függesztette fel a sugárterápiás kezeléseket, míg tavaly áprilisban ez az arány még 92 százalék volt. Hasonlóképpen alakul az új betegek felvétele is, 2021 első hónapjaiban 12 százalék volt azon klinikák aránya, akik nem vettek fel új rákbetegeket a járványra hivatkozva, szemben a tavalyi 75 százalékos aránnyal. Természetesen a kórházak és az egészségügyi dolgozók is kiemelt figyelmet fordítanak a fokozott biztonsági protokollok betartására, a betegek és a személyzet is betartja a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat, emellett rendszeresen szűrik a dolgozókat, és kizárólag a kezelésre érkező pácienseket fogadják, látogatókat, kísérőket nem. "Az onkológiai ellátás középpontjában a biztonság áll, és a klinikák szerencsére gyorsan alkalmazkodtak az új szabályozásokhoz, hogy mind a dolgozókat, mind pedig a betegeket megóvják a megfertőződéstől" - tette hozzá dr. Eichler. A hagyományos ellátás mellett a távorvoslás is egyre népszerűbb az Egyesült Államokban. Tíz klinikából 8 kínálja a telemedicina lehetőségét a pácienseknek, és a kórházak több mint fele (54 százaléka) online konzultál az új betegekkel. A sugárkezelésen átesett rákbetegek állapotának nyomon követésére azonban csupán 15 százalékban alkalmaznak telemedicinát.
Az ASTRO nemrég csatlakozott az Amerikai Rák Társaság és az Országos Átfogó Rákhálózat (NCCN) kezdeményezéséhez, ami arra buzdítja az amerikai lakosságot, hogy folytassák a rákszűréseken és a rákos megbetegedések kezelésén való részvételt - hangsúlyozva, hogy a rák nem vár addig, amíg a pandémia véget ér. A társaság azt is szorgalmazza, hogy a daganatos betegek, konzultáljanak a kezelőorvosukkal a COVID-19 elleni védőoltás beadatásáról, és akinél nem áll fent a gyanúja veszélyes mellékhatásnak, az jelentkezzen az oltásra.
Mi a helyzet itthon?
Arra vonatkozóan, hogy itthon növekedett-e az elmúlt egy évben az előrehaladott stádiumban lévő rákbetegek száma, egyelőre nincsenek elérhető adatok. A Nemzeti Népegészségügyi Központ azonban legfrissebb, keddi közleménye szerint a járványhelyzet nem befolyásolja a rászűrések hatékonyságát Magyarországon. Mint írják, jelenleg a hazai egészségügy teljesítőképességét a koronavírus-világjárvány leküzdése köti le elsősorban, de a népegészségügyi szűrés a járvány idején is az egészségügy egyik fontos feladata, ráadásul kiemelten kezelik az emlő-, a méhnyak- és a vastagbél-végbélszűréseket. Az NNK szerint a járvány idején (többször is) bevezetett ideiglenes szigorítások olyan rövid időre vonatkoznak, amely nem veszélyezteti a betegek állapotát. Az a néhány hét, amennyivel az ideiglenes szigorítások miatt a szűrési mammográfiák a behívottak egy részénél későbbre tolódnak, nem veszélyezteti a szűrés hatékonyságát. Ez a rövid időeltolódás az emlőrákszűrések ajánlott kétéves intervallumához képest nem számottevő.
Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) is arról számolt be, hogy korlátozások nélkül, folyamatosan, teljes kapacitással végzi a daganatos betegek, valamint a tüdőtranszplantációra váró, illetve azon átesett betegek intenzív terápiás ellátását - beleértve a legmagasabb szintű ellátást jelentő műtüdő (ECMO) kezeléseket is. (hazipatika.hu)