Debreczeni, aki korábban pontosan megjósolta az Orbán-rezsim eljövetelét, most nem tudja, mikor és milyen módon ér majd véget - írja a nepszava.hu.

- Latin-amerikai fél diktatúrákhoz hasonlította korábban Magyarországot, ahol sötét hatalmi játszmák zajlanak. Most is ezt gondolja?

- Annak a világnak ugyan más az atmoszférája, de a hasonlat azért nem indokolatlan. Most így pontosítanám: a parlamentáris demokrácia kiüresített díszletei között autokratikus, azaz egyeduralmi rezsim működik, amelyik sok egyéb mellett a büntetőjogot, az igazságszolgáltatás gépezetét is politikai céljai szolgálatába állította.

- Jó öt évvel ezelőtt drámai jövőt jósolt. Arról írt, hogy a kései Róma szaga terjeng a levegőben. Eljött Orbán Viktor ideje. Miért olyan biztos ebben?

- Ehhez annyi tudás kellett, mint ahhoz, hogy megjósoljuk: mi történik, ha a nyolc éve koplaló kecskebak megszerzi a káposzta kétharmadát. Ismertem Orbán politikusi pályafutását, a politikája természetét. Ismertem azt a mondatát, miszerint "egyszer kell még nyernünk, de akkor nagyon". 2008-tól biztos voltam abban is, hogy a kétharmadot sikerül neki megszerezni, és mindent megtesz majd, hogy még egyszer ne fordulhasson elő vele az a "baleset", ami 2002-ben előfordult. Akkor ugyanis a választások után át kell adnia a kormányzati hatalmat.

- Koncepciós perekre is számított a XXI. századi uniós Magyarországon?

- Orbán 2006 őszétől folyamatosan hangoztatta, hogy politikai ellenfelei börtönbe fognak kerülni és ezt a dolgot saját hatalomra jutásához kötötte. Ebből nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz független az igazságszolgáltatás. Már akkor úgy gondoltam, hogy Gyurcsány Ferenc börtönbe juttatása a fő célja, ami végül is nem sikerült. A gépezete olyannyira nem talált semmit Gyurcsány ellen, hogy bár sok mindent megpróbáltak, még csak a bírósági tárgyalásig, sőt a vádemelésig sem sikerült eljutniuk.

- Bele fog nyugodni ebbe Orbán?

- Kénytelen lesz. Az elszámoltatásnak nevezett hadjárat, amiben kormánybiztosokat neveztek ki és tucatszámra indították a pereket, napjainkra kifulladt. Most már nyilvánvaló, hogy ezek a perek nagyon csekély eredményt hoztak. Talán két esetben tudtak eljutni első fokú elmarasztó ítéletig. Az elszámoltatás nevű hivatalos kormányzati portálon három évvel ezelőtt született az utolsó bejegyzés. Ez a dolog lekerült a napirendről, bár még zajlanak az utolsó eljárások. Ennek az áldozata Császy Zsolt is.

- A Sukoró-pernek Gyurcsány Ferenc lett volna a célpontja.

- E felől semmi kétség. A tervezett kaszinóberuházásban, illetve az ennek kapcsán létrejött telekcserében vélték meglelni azt az ügyet, ahol rá tudják bizonyítani Gyurcsányra, hogy ő adott utasítást egy ilyen, szerintük az állam számára hátrányos lépésre. Mivel bizonyítani ezt képtelenség volt, két ember ellen fordultak, akitől azt várták, hogy Gyurcsányra terhelő vallomást tegyen. Mint a jogerős bírói ítélet utóbb megállapította, minden jogos indok nélkül tartották őket előzetesben hónapokig, remélve, hogy a börtönben majd megtörnek. Ám mert Tátrai Miklósból, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt elnökéből, illetve Császy Zsolt volt értékesítési igazgatóból nem sikerült a remélt vallomást kicsikarni - ami értelemszerűen csakis hamis vallomás lehetett volna - dugába dőlt a terv.

- Bosszúból ítélték első fokon börtönre Császyékat? Azt állítja, hogy az igazságszolgáltatást néhány politikai megrendelő és a düh irányítja?

- A konkrét esetben igen. A megrendelő dühe. Mivel a telekcsere végül le sem zajlott, ezért csupán a hűtlen kezelés kísérletével vádolták meg a két korábbi vezetőt. Ám a vesztegetés, a személyes anyagi előnyszerzés soha egy pillanatra sem merült, nem is merülhetett föl az eljárás során, ehelyett a "politikai utasítás" lett volna a cselekmény motívuma. Miután erről is kiderült, hogy képtelenség, az ítéletben elmarasztalt bűnelkövetési szándéknak egyszerűen nincs semmilyen indítéka. Ezért mondom, hogy az ítélet indítéka csak a megrendelők dühe lehet. Ez koncepciós eljárás. A valódi - jogállami - eljárásokhoz képest ezekben minden fordítva működik. A konkrét politikai törekvések függvényében előbb van bűnös, aztán bűn, amihez utólag konstruálnak jogi eljárást: nyomozást, bizonyítékot, vádat, pert, ítéletet. Az igazságszolgáltatás szervei ennek során nem a jog, hanem a politika szolgálatában működnek. Orbán, Balsai, Budai, Papcsák és a fideszes propagandagépezet végezte a politikai megrendelést. A fideszes befolyás, majd Polt Péter újabb kinevezése óta fideszes uralom alatt működő ügyészség szerepe napnál világosabb. A bírósági szervezet jelentős részét is sikerült már hatalmi befolyás alá vonni: erről szólt a bírák kényszernyugdíjaztatása, a Legfelsőbb Bíróság elfoglalása, az Országos Bírósági Hivatal fölállítása az élén Szájer József feleségével. A Sukoró-ügyet Handó Tünde nem véletlenül helyezte át az illetékes fővárosi bíróság helyett Szolnokra, az ott született ítélet megmutatja, mi volt ennek a célja. És mindezt annak ellenére sikerült átverniük az igazságszolgáltatás gépezetén, hogy még a szintén elfoglalt Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette az áthelyezést.

- Császy naplót vezetett az előzetesben, ebből könyv született, amit Az Orbán-rezsim börtönében címmel ön lektorált és ad ki. Nem félti a volt igazgatót attól, hogy a napló megjelenése után esélye sincs másodfokon nyerni?

- Császyt nem olyan embernek ismertem meg, aki a saját személyes érdekei miatt hajlandó lenne elhallgatni vagy föláldozni az igazságot. Végigülte az előzetest, szisztematikus nyomásgyakorlás folyt ellene, de nem volt hajlandó hamis vallomást tenni. Sőt elhatározta, hogy megörökíti az eljárás tényeit, meg ami a börtönben történik vele. Eltökélt ember. Ő soha nem fog nokiás dobozokról hazudozni. A könyv egyébként nem pusztán zárkanapló, a történetből kirajzolódik a Fidesz egész koncepciós, politikai gépezetének a működése is.

- A borítón olvasható ismertetőből pedig kiderül, hogy a Sukoró-ügy másodrendű vádlottja a Bibó Szakkollégiumban tanult, Fidesz tag, sőt szakértő, illetve budapesti szóvivő volt, ám 1993-ban kilépett a pártból.

- A Justizmordnak tekinthető ítélet mögött ezért szerintem egyfajta személyes politikai bosszú, a megleckéztetés motívuma is fölsejlik. Meg az a tehetetlen düh, hogy a több ezer vizsgálatból és a csaknem száz eljárásból tényleg mindössze kettő végződött eddig sovány ítélettel. Valakik vélhetően úgy gondolják, az mégse lehet, hogy ennyire nullához közelítő eredménnyel záruljon ez az éveken át hatalmas propagandahadjárattal kísért hatalmi erőfeszítés-sorozat. Gyanítom, hogy Császy és Tátrai is főleg ennek "köszönhetik" első fokú ítéletüket, a 3 év 6 hónap, illetve a 4 év letöltendő börtönbüntetést.

- Mi szüksége van Orbánnak arra, hogy ilyen módon akarja megsemmisíteni az ellenfeleit, hiszen a kétharmaddal úgy bebetonozta saját hatalmát, hogy szinte lehetetlen lesz legyőzni.

- Hát épp ehhez kellett az elszámoltatási kampány. Ami a 2010-es választási kampány vezérmotívuma volt. Akkor mindenki a BKV-ügyről, a nokiás dobozba rejtett pénzről beszélt. Amiről azóta kiderült, hogy csupán egy megszorongatott ember hamis vallomására épült, mert ez az ember a bíróságon két évvel később elmondta: egyáltalán nem is létezett ilyen doboz és soha nem adott át pénzt Hagyónak. Ám annak idején mindennek döntő szerepe volt a kétharmados győzelemben. Emiatt aztán ezeknek az eljárásoknak a súlya akár történelminek is mondható bizonyos távlatból. Amin most már az sem változtat, ha például a Hagyó Miklóssal szembeni vádak is sorra összeomlanak. Ami most zajlik, és aminek Császyék a szenvedő alanyai, az tulajdonképpen már csak utójáték. Remélem, minél többen elolvassák a börtönnaplót és tényszerűen is tudomást szereznek arról, hogyan működik ez a hatalmi gépezet, milyen szörnyű következményekkel járhat mindez ártatlan emberek számára is.

- Az Orbán-korszakot sötéten jövendölte, a végén kiderült, hogy igaza van. Cassandraként mit jövendöl a baloldalnak?

- Nem jövendölés volt 2009 végén, amit az Orbánról szóló könyvemben leírtam. Az akkori viszonyokban nyilvánvalóan benne volt, ami utóbb bekövetkezett. A jelenlegi helyzet viszont egészen más. Most őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mikor és milyen módon ér véget az Orbán-rezsim. Hogy drámai végkifejlet lesz, vagy akár sima választásokon is legyőzhető, ha kellőképpen megroggyant előtte. Ma nem látható az sem, milyen demokratikus politikai alternatíva képződhet vele szemben. Annyi látható, hogy a baloldal és a demokratikus oldal jelenleg egy és ugyanaz, hiszen a jobboldalon az MDF megszűnése óta nincs demokratikus párt. Természetesen nemcsak drukkolok, hanem magam is azon vagyok, hogy ez a potens demokratikus alternatíva fel tudjon állni a Fidesszel szemben.

- Azt sem tudja megjósolni, hogy Kádár országában meddig igénylik még ezt a fajta gyámolítást és erős kezet?

- Abban biztos vagyok, hogy ennek a rezsimnek csak egy gazdasági megroppanás vethet véget. Az ilyen zárt önkényuralmi berendezkedések nagyon gyorsan meg tudnak rendülni. Sajnos most épp a stabilizálódás időszakát élhetjük, hisz a menekültválság cinikus és brutális kihasználása révén úgy tűnik, Orbán nemcsak meg tudta állítani azt az eróziót, ami 2014-2015 fordulóján megrendíteni látszott a rezsimjét, hanem a választói jó részét is visszaszerezte. Remélem, átmenetileg. Hisz még élénken élhet mindenkiben, hogy az újabb, a társadalom szempontjából katasztrofális 2014-es győzelem után hirtelen és váratlanul hogyan szaggatta a Fidesz székház redőnyeit a földühödött tömeg, és hogyan zuhant a kormánypárt támogatottsága, továbbá hogyan buktak sorozatban az időközi választásokon. A mostani stabilizálódás is könnyen lehet átmeneti. Kiszámíthatatlan, mikor és miképpen fog összeomlani ez a rendszer. Csak egy biztos, hogy mint minden ilyen rendszer, előbb utóbb véget ér. Mindent meg kell tennünk, hogy ez ne csak gyorsabban következzen be, hanem hogy utána kormányképes alternatíva álljon rendelkezésre. Persze demokratikus alternatíva. Mert nemcsak a kormányzás feladata áll az ellenzék előtt, de újjá kell építeni a demokratikus parlamentarizmus rendszerét is.

- Lát olyan személyiséget, pártot a baloldalon, amelyik képes lenne legyőzni a Fideszt és Orbán Viktort?

- Természetesen látok, ezért vagyok a DK tagja. Gondolom, nem kell megneveznem, kit tartok erre alkalmasnak. A baj az, hogy a közvélemény többsége egyelőre nem úgy látja a dolgot, ahogy én. A kérdésére tehát az a válasz, hogy ebben a pillanatban sem ilyen politikai erő, sem ilyen személyiség nincs a színen, de előbb-utóbb mindkettő föl fog épülni. Mi ezen dolgozunk.

Fazekas Ágnes

nepszava.hu