A kormány megfelezné a munkáltatói járulékokat hat év alatt, és a program már jövőre indulna - írja a Portfolio.

Az irány jó

Három hónap után kiderültek a kormány járulékcsökkentési tervének részletei. Ezek szerint: 

• 2017-ben 4 százalékponttal csökken a munkáltatói járulékteher.
• 2018-ban 2 százalékpontos lesz a csökkenés mértéke.
• És amennyiben a reálbérek növekedése eléri az évi 6%-ot, akkor az ezt követő években 4 éven keresztül 2-2 százalékponttal csökkenhet a munkáltatói oldal járulékterhe.
• Ezek még egyelőre a tervek a 6 éves programról, a munkáltatói oldal a jelek szerint nem volt elragadtatva (főleg a kormány által javasolt béremelés hallatán).

A járulékcsökkentési program Varga Mihály elmondása szerint jelentősen csökkenti az adóéket, amelyben egyébként Magyarország versenyhátrányban van.

A munkáltatói járulékterhek csökkentését mindenképpen a helyes irányba tett lépéskéntértelmezhetjük. Hazánk ugyanis - a munkavállalói terhek csökkentése mellett is - kiemelkedik az uniós országok között a munkára rakódó összes teher tekintetében.

Sokba kerül Magyarországon egy munkavállaló alkalmazása, a nettó bér közel kétszerese a teljes munkaköltség az átlagbért kereső, gyermektelen, egyedülálló munkavállaló esetében. Vagyis valóban van miből vagdosni. 

Kérdések

• Felvetődik persze az a kérdés is, hogy miért nem célzott járulékcsökkentést hajt végre a kormány (amit a Magyar Nemzeti Bank szorgalmaz egyébként és ami a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében már érvényesül). Valószínűleg az általános csökkentés előnyeire építettek itt az NGM-ben, nem növeli a bürokratikus terheket, nem bonyolult, nem szelektál, vagyis versenysemleges.
• Az is kedvező üzenet a gazdasági szereplőknek, hogy a kormány a tervezhetőség és kiszámíthatóság érdekében egy hosszútávú, hat évre szóló járulékcsökkentési program megvalósítására törekszik. Kérdés azonban, hogy ezt mennyire vehetik az érintettek kőbe vésettnek, volt már példa arra ugyanis, hogy az adócsökkentést előíró törvényt egyszerűen módosították (lásd a társasági adó esetét). A tervezhetőségre való törekvés mindenesetre pozitív.
• Az is kérdés, hogy az egyszeri, kétszámjegyű járulékcsökkentést szorgalmazó munkáltatói oldal mennyire elégedett a kormány javaslatával, főleg annak fényében, hogy a kormány bőkezű lenne a minimálbér-emelés tekintetében (még a munkavállalók kérésénél is nagyobb béremelést javasol a kormány). Mindenesetre fontos gesztusként értelmezhető, hogy eddig a különadóval sarcolt vállalati szektor számára tehercsökkenés jön.
• Az első két év utáni újabb négy évre szóló járulékcsökkentés feltétele inkább csak egy üzenetnek tekinthető a kormány részéről, a kezdeti kommunikációhoz képest a programnak ez az eleme sokat finomodott. Az évente 6%-os reálbér-emelkedés egyáltalán nem elrugaszkodott. Más kérdés, hogy a munkáltatók mennyire lesznek hajlandóak átadni ezt a 4+2 százalékpontos járulékcsökkentést.

Mennyi marad az embereknél?

Induljunk ki a legutolsó magyarországi bruttó átlagbér-statisztikából. Ezek szerint 258 300 forint volt legutóbb a bruttó átlagbér (a legegyszerűbb esetet mutatjuk be, amikor az illető nem jogosult semmilyen juttatásra). Ennek teljes munkaerőköltsége a munkavállalói és a munkáltatói terhekkel együtt 331 915 forint. Ha azt feltételezzük, hogy a munkáltató által a bruttó bér után fizetendő 27%-os szociális hozzájárulási adó csökken jövőre 4 százalékponttal, és ezt a munkáltatók teljes egészében átadják a munkavállalónak, vagyis a teljes munkaerőköltség változatlan marad, akkor: a bruttó bért emeli a munkáltató az eredeti 258 300 forintról 266 600 forintra, az eredeti 69 700 forintos szochó helyett 61 300 forintot fizet be és közben a nettó bér is emelkedik 171 700 forintról 177 300 forintra. Ez havonta 5500 forintot jelent az átlagbér esetében, vagyis éves szinten 66 ezer forinttal maradhat több az átlagbért kereső dolgozó zsebében 2017-ben.

Ugyanezen logika mentén 2018-ban a 2 százalékpontos járulékcsökkentés havi 3 ezer forinttal, vagyis éves szinten 36 ezer forinttal növelné a munkavállalók nettó jövedelmét (feltételezve, hogy a munkáltatók ezt is átadják és a piaci folyamatokból amúgy is következne egy bruttó béremelkedés).

Vagyis csak a járulékcsökkentés következtében évi 100 ezer forinttal növekedne a munkavállalók átlagos nettó jövedelme. Ezt pedig fontos üzenetként tudja majd lobogtatni a kormány a 2018-as parlamenti választások előtt.

Mennyibe fáj ez nekünk?

A munkáltatói járulék csökkentésének természetesen ára van. Nettó módon az ING elemzőjének számítása szerint 54 milliárd forintos költségvetési egyenlegromlást eredményezne. Virovácz Péter számításai szerint a bruttó hatás 100 milliárd forint lenne, azonban az államnak a közszférában dolgozók után is kevesebb járulékot kellene fizetnie, ami így mérsékli a bruttó egyenlegromlást, és a nagyobb bérkiáramlás és emelkedő foglalkoztatás okozta bevételemelkedés is tompítja a veszteséget.

Jövőre tehát a 4 százalékpontos járulékcsökkentés 400 milliárd forintos bevételkiesést és 216 milliárd forint körüli egyenlegromlást eredményezne. Ekkora mozgástér pedig könnyen benne lehet az idén nyáron már "kőbe vésett" 2017-es költségvetésben.

Az OTP elemzői alig egy hónappal ezelőtt egyenesen úgy vélekedtek, hogy a rendelkezésre álló költségvetési mozgástérbe akár egy 6-8 százalékpontos szociális hozzájárulási adó-csökkentés is belefér. Úgy tűnik, a kormány is ki is használja a lehetőséget.

portfolio.hu