Az elvándorlástól féltett nagyvárosok népességcsökkenése valójában még az egészségügyi krízis előtt elkezdődött. 2011 óta Párizs lakossága körülbelül tízezer fővel fogy évente, azaz tíz év alatt a népesség 5%-kal csökkent. Ugyanez zajlik New Yorkban is 2016 óta. Londonban csak a bevándorlásnak köszönhető, hogy a létszám stagnál. A lemorzsolódás részben az irodák és a rövidtávú bérbeadásra szolgáló lakások elterjedésének tulajdonítható – ez lecsökkentette a rendelkezésre álló lakások számát –, de van egy egyszerűbb ok is: egyes lakók önszántukból mennek el, hogy kevésbé stresszes, kevésbé zajos és kevésbé szennyezett környezetben és nagyobb lakásokban élhessenek. Természetesen a nagyvárosok továbbra is bezsebelik a gazdagság javát, és magukhoz vonzzák a diákokat, a fiatal pályakezdőket és a külföldi vendégmunkásokat. De sokan csak azért jönnek, mert muszáj, mivel itt vannak a munkahelyek és az egyetemek.

Már többször előfordult, hogy járványok után indult be a városok tartós korszerűsítése. A XIII. században a pestis miatt a kolostorok ispotályai beköltöztek a városok szívébe; a városi hatóságok megszervezték a szabadon kószáló állatok befogását, a piacok tisztántartását, és orvosokat alkalmaztak.[1] A XIX. században Európában és Amerikában a tbc- és a kolerajárványok adtak lendületet a higiénista mozgalomnak, és akkor kezdődött el az addigi sötét, szűk, sűrűn lakott, nedves, rossz szagú és egészségtelen városok megújítása.[2] A mérnökök kidolgozták a csatornahálózat rendszerét, hogy fékezzék a betegségek terjedését a szennyvízzel. A várostervezők széles körutakat alakítottak ki, ahová bejut a fény és a levegő; parkokat és kerteket hoztak létre, így behozták a városba a természetet. A szennyező tevékenységeket kitelepítették.

És mi lesz a koronavírus után? Anne Hidalgo asszony, Párizs főpolgármestere is ezt a fejlesztésszemléletet vinné tovább, bár kissé csökkentett ambícióval. Most hirdette meg a „Városi design közösségi tervezését”, amelyet követ majd a „Manifesztum egy új párizsi esztétikáért” megjelentetése. „Online ötlettárat” indítanak januárban, ahol mindenki elmondhatja elképzeléseit a jövő kioszkjaival és fedett buszmegállóival kapcsolatban.

Írta: Benoît Bréville / Fordította: Drechsler Ágnes / magyardiplo.hu

[1] Cécile Peltier: Peste, choléra, tuberculose… les épidémies ont modelé nos villes [Pestis, kolera, tbc… A járványok alakították városainkat ], Le Monde, 2020. március 30. https://www.lemonde.fr/smart-cities/article/2020/03/30/comment-les-epidemies-ont-modele-nos-villes_6034868_4811534.html
[2] Maurice Agulhon (szerk.): Histoire de la France urbaine, tome IV, La Ville de l’âge industriel. Le cycle haussmannien [Az francia városiasodás története, IV. kötet, A város az iparosítás korában. A haussmanni ciklus.], Seuil, Párizs, 1983.