Szánthó Miklós azt mondta, a levélben szavazás és a személyes szavazás kérdése "búvópatakként" bukkan fel a magyar politikai életben a legutóbbi országgyűlési választások óta. Hozzátette: ha a jogalkotó eleget tenne az ellenzéki követeléseknek és úgy módosítaná a választási eljárásról szóló törvényt, hogy a külföldön dolgozó magyaroknak is megadná a levélben szavazás lehetőségét, akkor teremtene alkotmányellenes, diszkriminatív helyzetet. 

Megjegyezte: ebben az esetben ugyanis jogellenesen lenne megkülönböztetve a lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok csoportján belül az, aki a szavazás napján belföldön van, mert ő csak személyesen szavazhatna, míg a külföldön tartózkodó voksolhatna levélben is. 

Közölte, a jogalkotó előtt csak az a lehetőség van, hogy vagy az összes, lakcímmel rendelkező magyar állampolgárra kiterjeszti a levélben szavazás lehetőségét - ami megítélése szerint komoly kockázatot hordoz a választási rendszer üzemeltetése szempontjából -, vagy egyiküknek sem adja meg. Hangsúlyozta: nincs lehetőség "köztes megoldásra". 

Szánthó Miklós felhívta a figyelmet arra is: valamennyi európai uniós tagállam megköveteli, hogy ha valaki életvitelszerűen tartózkodik a területén, azt jelentse be a hatóságoknak, a bejelentéssel pedig a másik államban korábban létesített állandó lakcímet szükséges megszüntetni, "hiszen életvitelszerűen az ember egyszerre egy helyen él".

Ha a külföldön életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgárok bejelentik a magyarországi állandó lakcím megszüntetését, akkor lehetőségük nyílik a népszavazáson levélben szavazni - tette hozzá. 

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" (MTI)