A magyar társadalom legalább egynegyede valamilyen típusú allergiás betegségben szenved, de csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hányan küzdenek allergiával vagy asztmával, ezek ugyanis a háziorvosok által nem kötelezően jelentendő betegségtípusok. Az allergia a szervezet immunválasza, túlzott reakciója egy, egyébként ártalmatlan anyagra. Sokféle allergia ismert, és több tünet is okozhat kellemetlenséget. Sajnos igen gyakori, hogy saját tapasztalati úton próbáljuk meg beazonosítani, mire vagyunk érzékenyek, ami a szakemberek szerint helytelen, mert sokszor téves. Akik nem veszik komolyan ezt a betegséget, nem csupán az életminőségüket rontják, hanem az anaphylaxiának, vagyis súlyos, gyakran életet veszélyeztető viharos zajlású allergiás reakciónak is ki vannak téve. Észlelt tünetek esetében, érdemes szakorvossal konzultálni, a megfelelő vizsgálatot kiválasztani, valamint közösen értékelni az elvégzett allergiavizsgálatok eredményeit is.

Tévhitek és valóság

„Számos téveszme kering az allergiáról, és ha nem vesszük komolyan a tüneteket, az később súlyosabb megbetegedést is okozhat” – állítja Dr. Pintér Erzsébet, a SYNLAB szakmai igazgatója, klinikai laboratóriumi szakorvos. „Legyen szó légúti vagy bőrtünetekkel járó allergiáról, a pácienseket kezelni kell, ellenkező esetben a betegség súlyosabb formája – például asztma is kialakulhat. Sokan úgy gondolják, az allergia nem igényel kezelést, mondván úgyis elmúlik, amint a szezonja véget ér, példaként említhetjük a tavaszi pollenek esetét-. Azonban ez nem így van, hiszen a háziporra, kedvenc állatokra, fémekre vagy élelmiszerekre érzékenyek egész évben szenvedhetnek a tünetektől. Az sem feltétlenül igaz, hogy tengerparton nincs allergén növény, például a parlagfű pollenje akár 650 kilométerre is eljuthat” – hangsúlyozza a szakértő.

„Az allergiás betegségekben az öröklődés, a környezeti hatások és az immunrendszer állapota egyaránt fontos tényezők, pusztán „egészséges életmóddal” nem tehetünk ellene. Az a gondolat sem állja meg a helyét, hogy a vidéken élők gyakrabban szenvednek allergiától, a nagyvárosokban ugyanis nagyobb a légszennyezés, ami hozzájárul a pollenek károsító hatásához. Az allergia kapcsán előforduló legjelentősebb téveszme: az olyan, hisztamin-felszabadulással járó allergiás tünetekre, mint amilyen a bőrkiütés, viszketés, vagy méh-darázs-csípés, kalciumot kell adni. Ez ugyan fontos ásványi anyag, amelynek szerepe van a csontok egészségének megőrzésében, az alvadási folyamatokban vagy az idegrendszer működésében, ellenben az allergia esetén nem jó, sőt, bizonyos esetekben inkább veszélyes” – magyarázta a szakember.

Hókuszpókuszok helyett laborvizsgálat

A találomra bekapkodott pirulák és az ön-diagnosztizálás helyett hasznosabb, ha pontosan tudjuk, hogy mire vagyunk érzékenyek. Ennek feltárásában és a megfelelő kezelési módok kiválasztásában segítenek az inhalatív és nutritív allergiavizsgálatok, amelyek ma már igen széles kört képesek lefedni. Jó példák erre a nutritív, vagyis az élelmiszerallergia-vizsgálatok, amelyek nem csupán a leggyakoribb allergén élelmiszereket szűrik (pl. mogyoró, tej, tojás), hanem például a fűszereket, a tenger gyümölcseit, illetve külön az egyes zöldségeket, gyümölcsöket is. Ezen kívül egy magasabb szintű, ún. molekuláris allergiavizsgálat is végezhető, amelyek során nemcsak az allergénforrásban található összes fehérje allergizáló hatása vizsgálható, hanem az egyes fehérjék külön-külön is, amit az allergén fehérjék pontos, molekuláris szintű azonosítása tesz lehetővé. Ezzel a módszerrel kiszűrhetők a hagyományos IgE allergiapanelekben gyakran megjelenő úgynevezett keresztallergiák. Ez azt jelenti, hogy bár pozitív a lelet, de ebből nem feltétlenül következik, hogy az illető ténylegesen allergiás az adott élelmiszerre, gyümölcsre, zöldségre. Rengeteg szükségtelen diétától óvhatjuk meg a gyermekünket vagy magunkat ezzel a vizsgálattal. „A komponens alapú allergiavizsgálatnak is nevezett módszer többféle kérdés megválaszolására is jól alkalmazható, így súlyos élelmiszer allergiák azonosítására, az anaphylaxia okának felderítésére, valamint pollenallergiák, légúti allergiák immunterápiás kezelés előtti pontos felmérésére is. Az eredményt minden esetben klinikai allergológus szakember véleményezi” –teszi hozzá Dr. Pintér Erzsébet.

A keresztallergének szerepe

A keresztallergiára az „orális allergia szindróma” (OAS) jellemző, vagyis a pollenallergiások a különböző gyümölcsök, zöldségek fogyasztását követően perceken belül szájviszketést, szájpad bizsergést, száj duzzanatot, garatvizenyőt, nyelvduzzanatot észlelnek, néha még anaphylaxia is jelentkezhet. A keresztallergia előfordulása az allergiások 5-10 százalékban fordul elő. A nyírfa pollen allergiásoknál jóval gyakoribb a keresztallergia, itt akár 30 százalék is lehet. A keresztallergia erősíti a tüneteket, ezért érdemes egy vérvételből kinyerhető eredményből megbizonyosodni a keresztallergénekről is. Beszélhetünk pollen-pollen, élelmiszer-pollen és élelmiszer-élelmiszer keresztallergénekről is. Ez azt jelenti, hogy például a nyír- és a fekete üröm allergiában szenvedőknél gyakran alakul ki orális allergia szindróma alma, cseresznye és mogyoró fogyasztása után, vagy általánosabb tünetek zeller, sárgarépa, mustár vagy fűszerek fogyasztása után. Speciális immunterápiával – amely egy molekuláris vizsgálat után javasolható -, azonban sokszor évekre meg lehet szüntetni az allergiát és a keresztreakciókat is, ehhez azonban pontos molekuláris diagnosztika szükséges.

Nem minden allergia, ami kellemetlen tünettel jár

Felnőtt korban jelentkező hasi panaszok esetén, hasmenés, hasfájás, ekcéma miatt a felnőttek gyakran étel allergiára gondolnak, holott a hátterében inkább az élelmiszerintolerancia áll. Könnyű összetéveszteni a tüneteket, de az ok eltérő: az allergia esetében jellemzően szinte azonnali immunválaszról beszélhetünk, míg az intolerancia esetében az emésztőrendszer működési zavara áll a háttérben. A tünetek az utóbbi esetben elhúzódhatnak, akár több nap elteltével is jelentkezhetnek, éppen ezért a saját tapasztalati úton felállított megállapítások sokszor hibásak lehetnek. Amint kellemetlen hasi-, vagy emésztőrendszeri tüneteket érzünk magunkon, érdemes laborvizsgálatokból utána járni mi állhat pontosan a háttérben. Sok esetben például nem a legfőbb élelmiszerek, hanem fűszerek, egyes gabonák vagy zöldségek okozhatják a problémát. Ha a laboreredményekre támaszkodva alakítjuk ki életvitelünket és táplálkozásunkat, az életminőségünkön érezhetően javíthatunk, energikusabbak lehetünk, ugyanakkor megkímélhetjük magunkat felesleges diétától, valamint később jelentkező, komolyabb betegségektől is. Gyermekek esetében, pedig egy bőrpír, vagy orrfolyás számos más betegség kísérő tünete is lehet, ezért minden esetben szakorvosnak kell döntenie a diagnózisról.