Az elmúlt évtizedben felgyorsult Kína globális gazdasági expanzió­ja. Minden kontinensen hatalmas pénzeket költ elsősorban infra­strukturális beruházásokra és energetikai projektekre, akár ellenőrző részesedés szerzésével. Látva a befolyásnövekedést és az akvizíciókat, a helyiekben automatikusan merülnek fel nemzetbiztonsági aggályok. - írja a Magyar Nemzet

Kína akár le is kapcsolhatja a Fülöp-szigetek áramelosztó hálózatát – fogalmazta meg aggodalmát a kelet-ázsiai szigetország törvényhozásának egyik szenátora. Richard Gordon szerint erre az ad lehetőséget, hogy a kínai állami áramszolgáltató 2009 óta negyven százalékát birtokolja a Fülöp-szigetek egyetlen, az északi Luzontól a déli Mindanaóig húzódó áramhálózatának. A szenátort a BBC szerint aggodalommal töltik el Peking hegemóniatörekvései, amelyek biztonsági fenyegetést jelentenek Manilának. Más szenátorok arra mutattak rá, hogy távolról is lehetséges a hálózat leállítása, mivel Kínában, Nankingban van a távirányítású üzemeltetési központ. Ugyanakkor az energetikai bizottság vezetője elmondta, hogy a rendszerbe számos biztonsági elemet építettek be a privatizáció idején. Szándékos leállítás esetén pedig az elnöknek joga van állami felügyelet alá vonni a céget, az áramszolgáltatás pedig legrosszabb esetben 48 óra alatt helyreállítható.

A kínai áramszolgáltató-óriásnak egyébként nem most jött meg az étvágya. Görögországban például 2017 júniusában szerzett 320 millió euróért 24 százalékos tulajdonhányadot a balkáni ország elektromos hálózatát üzemeltető vállalatában, az ADMIE-ben, amely viszont az országos energiahálózatokat birtokló és működtető PPC tulajdona. Görögország fontos energiafolyosónak számít Dél-Euró­pában – mutat rá az Új Kína hírügynökség. A kínaiak – akik olasz és francia pályázókat köröztek le a versenyben – 2016 októberében nyerték meg a tendert, és saját menedzsmenttel töltötték fel a vállalatot. A két társaság együtt épít és üzemeltet áramtovábbítási hálózatokat, végez pénzügyi befektetéseket és kutatás-fejlesztési tevékenységet. A kínai állami áramszolgáltató világszerte közel 60 milliárd dollár értékű áramhálózat felett rendelkezik, s mindegyik üzemeltetése nyereséges.

A kínaiak Portugáliára is kivetették hálójukat, miután 2011-ben az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felszólította az Energias de Portugal (EDP) áramhálózatának a privatizációjára egy 78 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag egyik feltételeként. A China Three Gorges (CTG) állami áramszolgáltató gyorsan lecsapott egy 2,7 milliárd eurót érő 21,35 százalékos részvénypakettre – ami később 23,27 százalékra hízott –, s 2012-ben kijelentette, meg is elégszik a kisebbségi tulajdonhányaddal. 2018 májusában azonban már teljes egészében be akarta kebelezni az EDP-t, s erre tett egy kilencmilliárd eurós ajánlatot. Ezt viszont a részvényesek idén áprilisban visszautasították, kevesellve a vételárat – írja az Euractiv európai hírportál. Ám nagyobb akadálynak bizonyult a felügyeleti szervek új rendelkezése, amelynek értelmében a portugál elektromos hálózatban senki sem szerezhet 25 százaléknál nagyobb szavazati joggal bíró részvénycsomagot. A CTG így is a legnagyobb részvényes maradt.

Az egyesült államokbeli Ohio államban sem alhatnak nyugodtan az energetikai ipar illetékesei, és a környezetvédők is mozgolódnak. Adott ugyanis két atomerőmű, amelyek a Bloomberg szerint csődbe mentek volna, ha az állam nem szavaz meg nekik évi 150 millió dollár támogatást más megújuló energiatermelésre (szél, nap) fordítandó büdzsé kárára. Több állam ugyanakkor egyenrangúan támogatja az atomenergia-termelést a többi megújulóval. A zöldek zúgolódnak, s népszavazást követelnek az ügyben. Az Ohio energiabiztonságáért aggódó aktivisták viszont azt mondják, a referendum Kína malmára hajthatja a vizet, mert ha támogatás hiányában bezárnák a reaktorokat, gázerőművek épülnének, s ennek finanszírozására Peking már ugrásra készen áll. Ha pedig bejön a baljóslat, kínai bankok jelentős befolyásra tehetnek szert Ohio energiahálózatában. (magyarnemzet.hu)