A G7 gazdasági lap számításai szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által indított növekedési kötvényprogram havi szinten tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak, amit végső soron valószínűleg az adófizetőknek kell majd állniuk. Három éve a lap cikkében előre jelezte a kötvényprogrammal kapcsolatos aggályokat, mostani értékelésük szerint az akkor kockázatként jelzett negatív forgatókönyv megvalósult.

A jegybank 2019-ben 300 milliárd forintos kerettel indította el a programot, de végül 1550 milliárd forint lett belőle. Ez az egyéves hazai GDP három százaléka. A lap szerint a jeggybank részben akkor fűtötte a programmal a növekedést, amikor a magyar gazdaság számára rég nem látott kedvező világgazdasági és makrokörnyezet volt.

A finanszírozottak közt első helyen az egyik legismertebb NER-vállalat áll: a nemrég a Vodafone-t is felvásárló 4iG Nyrt. Összesen 84 milliárd forinttal finanszírozta Jászai Gellért telekommunikációs csoportját az MNB.

Összességében a kormányközeli cégek 440 milliárd forintra tettek szert az MNB kötvényprogramjából, ami a teljes keret 28 százaléka.

A magyar adófizetők támogatásával kedvezményes finanszírozáshoz jutott 187 milliárd forint értékben, a keret 12 százalékával több külföldi vállalat is. Például a világ legnagyobb elektronikai gyártója, a Flex 50 milliárd, a Deutsche Telekom-leányvállalat Magyar Telekom 35 milliárd, a Mercedes kecskeméti gyártó vállalata 19,2 milliárd forint tőkéhez jutott. A lap kiemeli: ezek a cégek állami segítség nélkül is tudják magukat finanszírozni, nehezen érthető, hogy az ő támogatásukra mi szükség volt. A G7 cikke szerint a források 60 százaléka az, ami hazai tulajdonú, nem közvetlenül a hatalomhoz köthető cégekhez jutott el, ebben a körben kiemelt szerep jutott az ingatlancégeknek.

Mint írták, a mostani folyamatok alapján csak az NKP kötvényállományon évi százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedhet el az egyébként is veszteséges MNB. A körvonalazható vesztesége hasonló nagyságrendű, mint a tanári bérfelzárkóztatás költsége.

Ugyanakkor megjegyzik, mindez nem jelenti azt, hogy ha nincs NKP, akkor megvalósulhatna a gyors tanári béremelés. A jelenleg tényszerűen ismert, 2022 első félévéig terjedő veszteségeket még képes volt felszívni az MNB tőketartaléka, illetve fontos kiemelni, hogy a jegybank működési sikerességét nem a veszteség vagy a nyereség határozza meg, hanem az, hogy képes-e biztosítani elsődleges feladatát, az árstabilitást, ami 2-4 százalék közötti inflációt jelentene (tavaly 14,5 százalék volt). (24.hu)