Ha a település önkormányzata minden erre irányuló intézkedés ellenére sem képes biztosítani a helyi közösségi közlekedési közszolgáltatás fenntartását és ez a lakosság, illetve az ott működő termelő, közüzemi és egyéb közcélú szervezetek számára jelentős érdeksérelmet jelent, akkor „végső menedékes helyi személyszállító közszolgáltatót” jelöl ki az érintett miniszter (legfeljebb két évre).

Ebben az esetben az önkormányzatnak még 60 napig kell működtetnie a közlekedési cégét, utána az állami szolgáltató látja el a feladatot. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény fentieket is tartalmazó új passzusait a parlament törvényalkotási bizottságának a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényhez az utolsó percben benyújtott, csaknem százoldalas kormánypárti módosító javaslatcsomagjában rejtették el – vette észre a Népszava.

Szinte bármilyen okból kérhető

A módosítás szerint a helyi közösségi közlekedés ellehetetlenülése áll fenn akkor, ha az önkormányzat finanszírozási, vagy a közlekedési szolgáltató működési, gazdálkodási vagy bármilyen más okból nem tudja fenntartani a tevékenységet. Az önkormányzatnak ekkor haladéktalanul a közlekedésért felelős miniszterhez (jelenleg Palkovics Lászlóhoz) kell fordulni.

A lap szerint „a végső menedékes szolgáltató” minden bizonnyal a most létrejövő országos közlekedésszervező lesz. (Ez a szervezet a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központról átkeresztelt és átalakított Nemzeti Közlekedési Központ, amit az új kormányzati ciklusban már közlekedési államtitkárként felügyel Vitézy - a szerk.) Erre a feladatra a szükséges forrásokkal együtt létrehoznak egy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet. 

Végső menedékes szolgáltató kijelölésekor a Népszava szerint a fővárosnak térítésmentesen kellene átadnia a járműveit és az infrastuktúráját.

Drága mulatság lenne átvenni a BKV-t

A közösségi közlekedéshez pénz kell. Ha a kormány működteti, ha az önkormányzat

– válaszolta a lap BKV-államosításra vonatkozó kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam a BKV működési költségeink alig 6 százalékát állja, miközben fejlesztésre még az uniós forrásokból se akar adni. Ezek után meglepőnek tartaná, ha a kormány hirtelen elővenne 150 milliárd forintot és átvenné a fővárosi közösségi közlekedést.

Azt viszont nem tagadta a főpolgármester-helyettes, hogy jelenleg nem látják likviditási szempontból ezt az évet. Dolgoznak a megoldáson, de ehhez kell a kormány is. Az lenne a minimum, hogy a kormány kifizesse a 12 milliárdos közösségi közlekedési támogatást (amit Tarlós István főpolgármestersége idején is álltak). Jelenleg 40 milliárdos lyuk tátong a BKV idei büdzséjén. (Napi.hu)