Az új kutatások szerint a törökországi, görögországi és ciprusi halálos erdőtüzeket okozó időjárási viszonyokat az éghajlatváltozás fokozta.

A World Weather Attribution (WWA) gyorselemzése azt mutatja, hogy a forró, száraz és szeles körülmények, amelyek a három országban a tüzek terjedését okozták, mintegy 22 százalékkal intenzívebbek voltak az ember okozta éghajlatváltozás miatt.

A szakmai megállapítások azután láttak napvilágot, hogy kiderült, az idei nyár volt Európa legsúlyosabb erdőtűz-szezonja, amelyben több mint egymillió hektárnyi terület égett le. Az Európai Erdőtűzvédelmi Információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint augusztus 26-ig nagyobb területet pusztítottak el a lángok, mint Ciprus, és nagyobbat, mint bármely más, eddig feljegyzett évben összesen.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a nagyobb, nehezebben megfékezhető tüzek kockázata tovább fog nőni, ha a világ továbbra is égeti a fosszilis tüzelőanyagokat. Ezek az egyidejű tüzek már most is megterhelik a tűzoltási erőforrásokat, mivel az egyre intenzívebb események meghaladják az alkalmazkodási erőfeszítéseket.

"Ezek az eredmények aggasztóak. Ma, az 1,3°C-os felmelegedés mellett az erdőtüzek tulajdonságaiban, jellemzőiben új szélsőségeket tapasztalunk, amelyek erejük határára sodorták a tűzoltókat" - mondja Theodore Keeping, a londoni Imperial College Környezetpolitikai Központjának kutatója.

"De ebben az évszázadban akár 3°C felé is tartunk, hacsak az országok nem térnek át gyorsabban a fosszilis tüzelőanyagokról ."

Az éghajlatváltozás teremtette meg a terepet a halálos erdőtüzek kialakulásához

Júniusban és júliusban több száz erdőtűz tört ki a Földközi-tenger keleti részén.

A legsúlyosabban Törökország volt érintett, ahol 17 ember vesztette életét, köztük tűzoltók, akik akkor haltak meg, amikor a szél hirtelen irányt változtatott, és a lángok csapdába ejtették őket. Cipruson két, Görögországban pedig egy ember vesztette életét. A három országban több mint 80 000 embert kellett evakuálni.

A kutatók szerint a klímaváltozás azáltal, hogy az időjárást befolyásolta a tüzeket megelőző hónapokban, hetekben és napokban, előkészítette a terepet a törökországi, görögországi és ciprusi tűzesetekhez.

A téli csapadékmennyiség a régióban mintegy 14 százalékkal csökkent az iparosodás előtti korszak óta, vagyis azelőtt, hogy az ember elkezdte volna elégetni a fosszilis tüzelőanyagokat. Ez nyáron szárazabb körülményekhez vezetett, ami az intenzív hőséggel párosulva égésre késztette a növényeket.

A növények kiszáradását okozó, "erősen párologtató" körülmények hétköznapjai most mintegy 18 százalékkal intenzívebbek és 13-szor valószínűbbek az éghajlatváltozás miatt - állapította meg az elemzés.

Ezután a kutatók a forró, száraz és szeles körülmények kombinációját vizsgálták, amely a tüzek kaotikus terjedését okozta. Az éghajlatváltozás nélkül hasonló események csak körülbelül 100 évente egyszer fordulnának elő. Ma azonban, az 1,3°C-os felmelegedés mellett, körülbelül 20 évente egyszer várható.

Ezek a tűzveszélyes körülmények összességében mintegy 10-szer valószínűbbé és 22 százalékkal intenzívebbé váltak az éghajlatváltozás következtében.

Végül az "etesi" szélnek nevezett szélsőséges északi szeleket vizsgálták. Megállapították a nagynyomású időjárási rendszerek intenzitásának növekedését, mint amilyen a pusztító tüzeket kiváltó rendszer is volt. Az eredmények összhangban vannak a régió korábbi kutatásával, amely szerint ezek, a tüzet gerjesztő etesi szelek erősödnek.

Az európai tüzek a tűzoltási erőfeszítések túlterheltségét kockáztatják

A WWA arra figyelmeztet, hogy az Európa-szerte egyszerre több száz erdőtűz miatt a tűzoltási erőforrások már 1,3°C-os globális felmelegedés mellett is túlterheltek.

Augusztus 21-ig az EU polgári védelmi mechanizmusát, amely a vészhelyzetekben történő segítségnyújtást koordinálja, idén 17 alkalommal aktiválták erdőtüzek miatt, többek között Görögország, Spanyolország, Bulgária, Montenegró és Albánia által mindössze egy hét alatt.

"Európában még hetek vannak hátra a tűzszezonból, de már most ez a kontinens eddigi legrosszabb időszaka, több mint egymillió hektárnyi leégett területtel" - mondta Dr. Clair Barnes, a londoni Imperial College Környezetpolitikai Központjának kutatója.

Spanyolországot és Portugáliát sújtotta a legsúlyosabban, együttesen az EU idei teljes leégett területének mintegy kétharmadát teszik ki. Az EFFIS adatai szerint augusztus 5. és 19. között - amely időszak egybeesett az Ibériai-félszigeten tapasztalt 16 napos hőhullámmal - ugrásszerű növekedés következett be.

Égett autók láthatók egy lefoglalt járműtelepen Kato Achaia városában, a nyugat-görögországi Patrasz város közelében tomboló tűzvész idején. - Forrás: AP Photo/Thanassis Stavrakis

Dr. Barnes hozzátette, hogy a WWA már megkezdte a spanyolországi erdőtüzek gyors elemzését, és arra számít, hogy ott is megtalálják az éghajlatváltozás ujjlenyomatait.

A kutatók szerint az éghajlat felmelegedésével Európa-szerte több országnak kell majd megküzdenie az erőforrásokat igénybe vevő erdőtüzekkel. Egyes helyeken fennáll a veszélye annak, hogy a szélsőséges tüzek túlterhelik az alkalmazkodási erőfeszítéseket.

Törökországban, Görögországban és Cipruson a jelenlegi globális éghajlat-politika alapján várható 2,6°C-os felmelegedés hatására kilencszer valószínűbbé és 25 százalékkal intenzívebbé válnának az extra forró, száraz és szeles időszakok.

Dr. Bikem Ekberzade, az Isztambuli Műszaki Egyetem Eurázsiai Földtudományi Intézetének kutatója elmondja, hogy az erdőtüzek Törökországban idén júniusban érték el váratlanul a tetőpontot, amikor a szezon általában a július közepétől augusztus közepéig tartó négy hétre esik.

"Gyújtogatás volt az elsődleges ok, míg a meteorológiai körülmények - különösen a nagy felszíni szélsebesség - hozzájárultak a tüzek gyors terjedéséhez és súlyosságához".

Ha a növényzet száraz és a szél erős, egyetlen gyújtogatás gyorsan nagy, nehezen megfékezhető erdőtűzzé alakulhat - teszi hozzá Dr. Ekberzade.

"És a felmelegedő világban, ahol a városi és a természetes élő területek közötti átfedések száma nő, a nagyobb, súlyosabb és halálos kimenetelű tüzek hamarosan normává válhatnak."

Tud-e Európa alkalmazkodni a növekvő erdőtűzveszélyhez?

A tanulmány rávilágít arra, hogy előretekintő erőfeszítésekre van szükség az erdőtüzek keletkezése és terjedése kockázatának csökkentése érdekében.

Jelenleg a törökországi, görögországi és ciprusi stratégiák a tűz elfojtására összpontosítanak, nagy létszámú tűzoltókkal és vízibombázó repülőgép- és helikopterflottákkal. A tűzszezon előtt 14 különböző országból közel 650 tűzoltót vezényeltek a magas kockázatú területekre.

Egy tűzoltó és a Vöröskereszt tagjai próbálják megfékezni a tűzvészt Patrasz városában, Nyugat-Görögországban. - Forrás: AP Photo/Thanassis Stavrakis

"Még az előre kiküldött több száz tűzoltó, a szomszédos országokból érkező erősítés és a vízibombázó repülőgépek ellenére is pusztítóak voltak a tüzek" - mondja Maja Vahlberg, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Klímaközpontjának technikai tanácsadója.

A WWA szerint bár az ehhez hasonló nemzetközi bevetésekre továbbra is szükség lesz, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tüzek megelőzésére. Ez olyan erőfeszítéseket foglal magában, mint a közösségek tűzveszélytudatosságának javítása és a tüzek tüzelőanyagának kezelésére irányuló stratégiák, például a növényzet eltávolítása vagy megváltoztatása.

"Az emberek biztonsága érdekében továbbra is keményen kell dolgozni a hosszú távú erdőtűz-kezelési stratégiák megvalósításán, amelyek proaktívan kezelik a tüzelőanyag rendelkezésre állását, és lehetővé teszik a közösségek számára, hogy felkészüljenek az erdőtüzekre" - teszi hozzá Vahlberg. (Euronews)

Címlapkép: Az emberek autóval haladnak el a Törökország északnyugati részén, Canakkale közelében tomboló tűzvész mellett. - Forrás: Berkman Ulutin/Dia Photo via AP