És ettől tipikus a független sajtóban megjelenő írás!
Mely, szokás szerint tárgyszerűen ugyan, a tehetetlen, impotens közoktatási kormányzat és a feladatot önfeláldozóan, sikeresen megoldó magánoktatás közti szakadékot a "magunkra maradtunk, mégis megoldjuk az állam helyett" – szlogennel kellőképpen kidomborítja.

Egyben torzítja!

A cikkben megszólaltatott, nagy empátiával és hozzáértéssel nyilatkozó néhány, a magánoktatásban részes iskolavezető, pedagógus mellett a tárgyi tévedésekkel tarkított ismertetésből csak a lényeg, a tömeg, az állami iskolákban tanító pedagógusok maradnak ki!

Akik, tehát az állami iskolák számára kötelező a menekült gyermekek befogadása, szemben az egyházi-, alapítványi- és magániskolákkal, melyek önként (és pénzért) vállalkozhatnak e feladatra.

Akik/melyek, szemben a cikk állításával, nem csak a körzetükben letelepedett, hanem bárhonnan jelentkező menekült gyermeket kötelesek felvenni.

És akik/melyek, szintén szemben a cikk állításával, nem kapnak 130 ezer forintos fejkvótát a fölvett menekült gyermekek oktatásáért, mint az önként jelentkező nem állami intézmények.

Az állami iskolákról nem nagyon esik szó!

Melyeket a Tankerület álnevű KLIK egy szál levéllel eresztett rá a feladatra: oldjátok meg!
Plusz pénz, plusz státusz, magyart, mint idegen nyelvet oktató tanárok, tolmácsok, bármilyen tanárok nélkül.

Oldjátok meg ingyen ezt a plusz feladatot, méghozzá a tantervi oktatás mellett délutáni öt óra foglalkozással, tehát ugyanolyan "ellátást" biztosítva, mint a magán-oktatási intézmények számára a kvóta igénylésének feltételeként előírt/vállalt foglalkoztatási keret).

Azt gondolom, bármennyire trendi (és jogos általában) kiélezni az érdektelen állam és a gondoskodó magán/civil szektor ellentétét, ebben az esetben a hangsúly nem ide helyezendő!

Az egyházi- és a civil szféra helyett (mely egyébként alapos üzleti megfontolásból dönthet a megfelelően kiválogatott, tervezett létszámban felvett menekült gyermekek oktatásáról, és erejéhez mérten ehhez szabadon minden lehetőséget/segítséget igénybe vehet, sőt akár tisztes üzleti haszonra is szert tehet: a magániskolák üzleti vállalkozások, ne feledjük!) az árok mélyén, egy szál ásóval fölszerelve (az állami iskolákban) robotoló pedagógusokat illeti a dicséret és az ellentét kitüntető helye, ha önerőből megoldják ezt az újabb, még pusziért se rájuk lőcsölt feladatot!

Az ő helytállásuk az igazi, a totálisan ellentétes a közoktatási kormányzat nemtörődöm, a problémát hárító magatartásával!

És erre nem csak a cikk szerzői, hanem az interjúalanyok is vesztegethettek volna néhány szót!