Az elhízásnál is halálosabb a testmozgás hiánya: majdnem kétszer annyi ember halálát okozhatja, mint a túl magas testtömegindex – derült ki egy hosszú távú, igen nagy létszámú brit tanulmányból.

A Cambridge-i Egyetem kutatói megállapították, hogy évente körülbelül 676 ezer európai haláleset írható a mozgáshiány számlájára, miközben az elhízás mintegy 337 ezer ember korai halálát okozta a kontinensen – tudósított a BBC az American Journal of Clinical Nutrition című táplálkozás-tudományi szaklapban megjelent tanulmányról. Következtetésük szerint napi húsz perc tempós séta alapvető változást hozhatna. Az elhízás és a mozgáshiány gyakran kéz a kézben járnak, ám az is ismeretes, hogy a vékonyaknak is nagyobb eséllyel lesznek egészségügyi problémái, ha nem mozognak.

A kutatók 334 161 európai lakost követtek nyomon 12 éven át. Felmérték, mennyit mozognak, milyen a derékbőségük és feljegyeztek minden halálozást. “Az idő előtti halál leginkább azokat sújtotta, akik nem mozogtak, és ez a normális súlyúakra, a túlsúlyosakra és az elhízottakra egyaránt igaz volt” – mondta Ulf Ekelund, a kutatás egyik résztvevője.

Szerinte ha a mozgáshiányt felszámolnák Európában, az majdnem 7,5 százalékkal csökkentené a halandósági rátát, míg az elhízás felszámolása csak 3,6 százalékkal. Mégsem arról van szó, hogy vagy az egyikkel, vagy a másikkal kell megküzdeni: az elhízás arányait is mérsékelni kell, ám fontos, hogy a testmozgást jelentős közegészségügyi stratégiaként ismerjék el.

Az egészséges változáshoz azonban elég lenne napi húsz perc tempós séta vagy ennek megfelelő más testmozgás, amely akár az esti tévénézés helyett is beleférne a legtöbb ember 24 órájába – tanácsolta Ekelund.

A mozgáshiány és az elhízás okozta betegségek – köztük a szív- és érrendszeri zavarok – szinte megegyeznek, a 2-es típusú cukorbetegség azonban gyakoribb az elhízottak közt.

“Az életmódváltás segít megőrizni a szív egészségét, ám a testmozgást mindig könnyebb elkezdeni és tartósan folytatni, ha nem cipeljük a túlsúly extra terhét” – kommentálta az eredményeket a Heart Research brit kutatóintézet munkatársa.

Még egy ok séta mellett: főként a nők körében elkerülhető a stroke, megelőzhető az agyérgörcs

A legújabb spanyol kutatás szerint azokban a nőkben, akik hetente több órát sétálnak, kisebb az agyérgörcs kialakulásának valószínűsége, mint azokban, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem sétálnak.

“Az általános népesség számára ugyanazt az üzenetet fogalmazhatjuk meg: a rendszeres, mértékletes rekreációs tevékenység jót tesz az egészségnek” – foglalta össze a tanulmány szerzője, José María Huerta, a regionális egészségügyi hatóság szakértője.

A kutatás szerint azok a nők, akik hetente legalább 210 perc lendületes sétát tesznek, az agyi érkatasztrófa alacsonyabb kockázatának vannak kitéve, mint azok, akik nem mozognak. A sétáló nők stroke kockázata még azoknál is kedvezőbb, akik kerékpároznak, vagy más, nagyobb intenzitású mozgást végeznek rövidebb ideig.

Az 1990-es évek közepén indított rákkutatási felmérés 33 ezer férfit és nőt vizsgált. A 12 éves utánkövetés alatt összesen 442 agyérgörcs következett be. A rendszeresen sétáló nők tekintetében az eredmények a stroke 43 százalékos csökkenésének felelnek meg az inaktív csoporthoz viszonyítva. A mozgás típusa és gyakorisága alapján azonban a férfiak esetében nem tapasztalták ugyanezt a kockázatcsökkenést. A kutatók nem tudják megmagyarázni ezt a jelenséget, de azt feltételezik, hogy a férfiak talán jobb fizikai állapotban kezdték el a felmérést, mint a nők, bár ezt a teóriát semmi sem támasztja alá.

Az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) irányelvei szerint mindenkinek legalább 150 perc, vagyis két és fél óra közepes intenzitású testmozgást, például lendületes sétát kellene végeznie hetente.

Forrás: sg.hu, hazipatika.com / tudnodkell.info

{flike}