Az EMMI sajtóosztálya nem hamisítja a híreket, csak megkímél a fölösleges részletektől

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Az EMMI sajtóosztálya nem hamisítja a híreket, csak megkímél a fölösleges részletektől

2017. november 14. - 16:56

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága olvasata szerint azt írta az Európai Bizottság, hogy rohamosan fejlődik az oktatás színvonala hazánkban. - írja a b1.blog.hu.

Forrás: b1.blog.hu

Ha nagyon akarjuk, így is olvasható a most nyilvánosságra hozott jelentés. De tényleg nagyon kell akarni, mert egyébként pont az ellenkezőjéről szól. 

Javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival

- hirdeti büszkén az EMMI a napokban nyilvánosságra hozott sajtóközleményében az Education and Training Monitor 2017 című elemzésre hivatkozva.

Magát a tanulmányt nem tartja fontosnak sem szó szerint idézni, sem hivatkozás formájában hozzáférhetővé tenni. Pedig érdemes átfutni az eredeti dokumentumot (PDF), gyorsan mutatjuk is a linket, Palkovics államtitkár úr bizonyára igen hálás lesz érte.

Magyarországon az uniós átlagon meghaladó a pedagógus bérek emelkedése

- olvashatjuk a kormányzati honlapon. Az idézett szövegrészlet valóban szerepel a november 9-én nyilvánosságra hozott hivatalos jelentésben. És még sok másik olyan mondat és adat is, amelyeket a kommunikációs főosztály elfelejtett megemlíteni. Nézzünk ezek közül néhányat, csak, hogy árnyaljuk a képet egy kicsit! 

A valóban aktuális helyzetet mutató, ez év szeptemberében lezárt dokumentumban többek között az alábbi adatokkal találkozhatunk:

A képzési rendszert elhagyó fiatal felnőttek (a 18 és 24 év közötti korosztályt vizsgálva) száma 2013 és 2016 között az uniós átlagot tekintve csökkent, Magyarországon ezzel szemben nőtt.

A Magyarországon felsőfokú végzettséget szerzett külföldiek száma  a kimutatás szerint drámaian visszaesett az elmúlt három évben. A felmérés külön kitér a 2015-ös PISA-teszt lesújtó eredményére, mint a magyar oktatási helyzet egyik legmarkánsabb mutatójára.

Ezek persze apró, átugorható részletek, hiszen mindössze nagyjából tíz oldalt tesznek ki a tizenkét oldalas elemzésből. Szóra sem érdemes semmiségek, amelyek elvonják a figyelmet a szöveg eszenciájáról. 

A jelentés pozitívumként emeli ki többek között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra

- írja a kormányzati összefoglaló. Azt azonban szerényen elhallgatja, hogy azon belül pontosan mire is.

A józan paraszti logikával megáldott olvasóban a dokumentumot böngészve két kínosabb kérdés vetődhet fel rögtön.

Az egyik, hogy mekkora lemaradások lehetnek itt, ha ennyi pénzre van szükség egy átlag alatti eredmény felmutatásához is.

A másik, hogy vajon mire megy el a ráfordítások jó része, ha ennyire nem látszik a befektetett összeg megtérülése. A gazdagságot és társadalmi megbecsültséget ígérő pedagógus életpálya-modell kidolgozására?

Esetleg a lakosság hadra foghatóságát rejtetten nyilvántartó Netfit mérésre?

A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatására valószínűleg nem nagyon, mert, bár a kormányzati sajtóközlemény külön kiemeli a romákat célzó óvodai programokat, az eredeti dokumentum megemlíti, hogy az Európa Tanács nyomatékosan javasolja a kisebbségeket célzó határozott oktatási fejlesztéseket, mert feltűnően nagy a lemaradás ezen a területen.

Nagy szerencse, hogy van nekünk Oktatásért Felelős Államtitkárságunk, és annak is egy szorgosan munkálkodó sajtóosztálya, amelyik értelmezi helyettünk is a világ híreit! Szükség is van rá, hiszen már csak néhány évnyi oktatásfejlesztés, és nem lesz ember az országban, aki képes hosszabb írott szövegeket értően olvasni.

b1.blog.hu


;