Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba.

Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.

Egészen idáig csak sejteni lehetett, hogy mekkora mértékű csalások történtek az országban a választási ajánlások összegyűjtésekor, ma már viszont hivatalos adatok is vannak arról, hogy a jelenség nem csak néhány embert, illetve választókerületet érintett.

A kamupártok célja az aláírások másolásával az volt, hogy valós támogatók híján is képesek legyenek egyéni jelölteket állítani, hiszen ezt az állam busásan megfizeti: egy képviselő-jelölt után 1 millió forint járt, ráadásul, ha sikerült 27 jelöltet összecsalni legalább 9 megyében és egy budapesti választókörzetben, akkor már országos listát is állíthattak, ami még több ingyen pénzt jelent, ebben az esetben további 153 millió forintot kaptak kampányolni.

A trükközés annyira széleskörű volt, hogy áprilisban a választók méteres hosszúságú szavazólapokon voltak kénytelenek kikeresni azt az egy valódi pártot, akire le akarták adni a szavazatunkat. A voksolás előtt csak az Átlátszónak több mint 30 ovasónk jelezte, hogy lemásolták a személyes adatait: hiába csak egy (valódi) pártnak írt alá, a szignója (a címével és az anyja nevével együtt) számtalan más ajánlóíven is szerepelt.

Őket most újra megkerestük, hogy megtudjuk, mi lett a feljelentésük sorsa. Mindannyian arról számoltak be, hogy a rendőrség már meghallgatta őket az ügyben.

Először arról kaptam levelet, hogy az ügyet a Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály részére adták ki, nem sokkal később pedig kaptam egy idézést, hogy legyek ott április közepén. Bementem, ahogy kérték, pontban 9-kor ott voltam.

Behívott a rendőr az irodájába, megmutatta az ajánlóíveket, és megkérdezte, hogy amit ott látok, az az én aláírásom-e?

Ránézésre is meg lehetett mondani, hogy nem, hiszen mind a hét aláírásom máshogy nézett ki, de én is megerősítettem, hogy nem, egyik se az enyém. Ezután megkérdezte, hogy kinek írtam alá valójában, én pedig megmondtam. Aztán ennyi volt, mehettem. Azóta nem történt semmi

 – mesélte Gábor, akinek összesen 7 párt élt vissza az aláírásával.

Beszéltünk olyannal is, aki maga nem tett feljelentést, mégis beidézték:

A rendőrségen bevittek egy szobába, a nyomozó nagyon helyes volt, és elmondta, hogy az ajánlóívek miatt vagyok itt, az illetékes választási bizottság tett feljelentést.

Rákérdeztem, hogy zajlik a nyomozás, erre azt mondta, hogy pártonként nézik át az íveket, és megpróbálnak naponta 80-100 embert behívni, aki elméletileg aláírt.

De nyugodjak meg, ha több problémás párt ívén is rajta leszünk, akkor már nem hívnak be még egyszer. Aztán megmutatták az ajánlóíveket. Ez extra durva volt, az enyém alatt ugyanis ott volt az elhunyt férjem aláírása is. Mármint oda volt hamisítva.

 – mesélte olvasónk.

111 büntetőeljárás indult

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel nem tud erről tájékoztatást adni. Az Országos Rendőr-főkapitányság azonban annyit elárult, hogy 111 büntetőeljárás indult hamis magánokirat felhasználása, vagyis ajánlóívekkel való visszaélés gyanúja miatt, ebből 43 ügyben a BRFK jár el. Az ügyekben érintett pártok nevét azonban az ORFK sem adta meg.

Ezt követően megkeresést küldtünk a helyi választási irodáknak is. Tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy ők maguk hány esetben fordultak a rendőrséghez, és konkrétan mely pártok ajánlásaival kapcsolatban. Így ugyanis a büntetőeljárások száma mellett azt is megtudhatjuk, kik hozták össze ezt a több tucat büntetőügyet.

Mintegy 80 helyi választási iroda válaszolt, de még így sem tudunk tűpontos adatokat mondani, hiszen bár többen valóban részletes tájékoztatást adtak, akadt viszont olyan választási iroda is, aki csak arról írt, hogy feljelentést tettek, azt viszont már nem mondta meg, hogy melyik párt ellen. Arra is akadt példa, hogy a büntetőeljárásra való hivatkozással megtagadták a tájékoztatást.

A helyi választási irodáktól kapott érdemi válaszok között itt lehet böngészni (Google Drive)

A kapott adatokból ugyanakkor így is leszűrhető, hogy melyek azok a formációk, amelyeknek a jelöltjei a leggyakrabban szerepeltek ilyen kontextusban. A helyi választási irodáktól kapott válaszok alapján az Átlátszó által elkészített listában ismét azok a pártok bukkannak fel, amelyekkel kapcsolatban már a választások előtt is megírtuk, hogy nincs minden rendben a jelöltállításaikkal.

Hogyan történtek ezek a visszaélések? A választópolgárok aláírásainak meghamisításával, személyes adataiknak engedélyük nélküli feltüntetésével; elhunytak adataival és aláírásával visszaélve; akár egy személy által “legyártva” az összes aláíró helyett; vagy egyes ajánlások többszörözésével.

Legalább 15 választókerületben volt probléma az Iránytű Párt ajánlóíveivel. A formáció a valasztas.hu adatai szerint országos listát tudott állítani, így járt nekik a nagy összegű kampánytámogatás is. A párt által leadott ajánlóívekkel kapcsolatban jelenleg vizsgálat zajlik több budapesti és Pest megyei választókerületben, valamint Baján, Sopronban és Mosonmagyaróváron is.

Majdnem ugyanennyi, 14 említést számlál a helyi választási irodáktól kapott tájékoztatásokban a Tóth Tamás listavezetésével felállt Rend és Elszámoltatás Párt, valamint a szcientológusok egykori elnöke által vezetett Kell az Összefogás Párt is.

A Hajrá Magyarország! Párttal – amelynek sikerült pont az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila adatait ajánlóívre hamisítania – szemben 13 eljárás biztosan zajlik, csakúgy, mint a gyógyszerész-testépítő Gődény György által vezetett Közös Nevezővel, valamint a Szepessy Zsolt féle Összefogás Párttal szemben is. Voltak olyan választási irodák is, akik az Együtt vagy a Kétfarkú Kutya Párt ajánlásait tartották gyanúsnak, de a feljelentettek között van az LMP is, például a II. kerületi jelölt, Ungár Péter ajánlása miatt.

Infografikánk nem véletlenül ennyire hosszú. Összesen 280 esetről van szó, ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok. A rendőrség által közölt és az általunk összesített szám közötti különbséget az adja, hogy bizonyos feljelentéseket összevonhattak, az ugyanabban a témában tett tucatnyi feljelentés a rendőrségnél lehet ennél kevesebb, akár csak egyetlen eljárás is.

Ha valaki arra kíváncsi, hogy az ő körzetében ki csalhatott, annak készítettünk egy térképet, amelyen azt nézhetik meg, hogy azokban a választókerületekben, ahonnan sikerült adatokat gyűjtenünk, mely pártok mely jelöltjei lehetnek érintettek.

A jelöltekkel kapcsolatos lista összeállítása nem volt egyszerű, mert a helyi választási irodáktól kapott tájékoztatások több esetben hiányosak voltak. Jellemző példa, hogy csak a gyanús jelölő szervezet nevét írták meg, amit aztán a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról mi egészítettünk ki a párt ottani jelöltjének nevével.

Hogy mi lesz a történet vége, valódi felelősségrevonás, vagy ejnye-bejnyével meg fogják úszni az érintettek? Ezt egyelőre senki sem tudja. Ami biztos, hogy az ORFK tájékoztatása szerint a 111 nyomozásból eddig hármat zártak le bűncselekmény hiánya miatt.

atlatszo.hu