Ekkora összegszerű változásra egyik hónapról a másikra 2015 eleje óta nem volt példa, de ha százalékosan nézzük, akkor erre a 12,5%-os ugrásra az állományban 2008 októbere, azaz az IMF mentőcsomag első részletének lehívása óta nem volt példa és három főbb tényezővel magyarázható.

Az, hogy nőni fognak áprilisban az ország nemzetközi tartalékai, nem meglepetés, hiszen április 23-án került sorra kétmilliárd euró összegben két eurókötvény sorozat kibocsátása (6 és 12 éves), amely a devizakövetelésekben csapódik le. Ez azonban csak egy részét magyarázza meg a devizakövetelések 3,05 milliárd eurós ugrásának.

További lényeges tényező lehetett a devizakövetelések ugrásának az, hogy az EU felgyorsítva utalta ki Magyarországnak az éves előlegfizetést (összesen 608 millió eurót), ami az áprilisi tartalékadatot befolyásolhatta. Ezen felül az arany világpiaci szárnyalása is jól jött: március végén 1600 dollár alá bukott a jegyzés, április végén viszont már 1700 dollár felett járt, így nem véletlen, hogy a monetáris arany soron 112 millió eurós növekedés történt.

Ha a 2018 októberében tízszeresére növelt tartalékok időzítését nézzük, jó döntésnek mondható ez, hiszen az 1200 dollár körüli bevásárlás óta a jegybank már jókora árfolyamnyereséget könyvelhetett el papíron az aranypozícióján.

Ábrák forrása: portfolio.hu

Az áprilisi nagy tartalékugrás előtt egyébként januárban és februárban rendre 1,541, illetve 1,974 milliárd euróval csökkentek a tartalékok, majd márciusban 901 millió euróval nőttek. A most április végi 28,985 milliárd eurónál magasabb tartalékszint utoljára tavaly november végén volt (29,31 milliárd euró), előtte viszont még 3,5 évet kell ugranunk az időben 2016 márciusáig, hogy ennél is magasabb tartalékadatot lássunk.

portfolio.hu