A Copernicus Ocean State Report 9. kiadása, amelyet az Európai Unió Copernicus programja készített, feltárja, hogy az óceánok minden medencéjét egyszerre sújtja az ún. „három bolygóválság”: az éghajlatváltozás, a biodiverzitás-vesztés és a szennyezés.

Melegedő bolygó, forró óceánok

Az elmúlt negyven évben az óceánok felszíni hőmérséklete átlagosan 0,2 °C-kal nőtt évtizedenként, de egyes térségekben ez az ütem a duplája. A Földközi-tenger például különösen gyorsan melegszik – 0,41 °C-kal évtizedenként –, így a Föld egyik legsebezhetőbb tengerré vált.

A felmelegedés nemcsak a strandolóknak hoz forróbb nyarakat: a víz oxigénszintje csökken, a korallzátonyok pusztulnak, a halak és más élőlények pedig északabbra menekülnek.

Régióról régióra – így változik az óceán arca

Földközi-tenger – a klímaváltozás forrópontja

A Földközi-tenger az egyik leggyorsabban melegedő tenger a világon. A zárt medence miatt a víz lassan cserélődik, ezért a hő és a szennyezés is felhalmozódik. A hőhullámok itt már évente visszatérő jelenséggé váltak. A tengeri fűágyak és korallok stressz alatt vannak, miközben invazív fajok terjednek.

Balti- és Fekete-tenger – oxigénhiány és túltrágyázás

Ezek a félig zárt tengerek is gyorsan melegszenek (0,3–0,5 °C/évtized). A mezőgazdasági tápanyagok és a városi szennyvizek miatt nő az eutrofizáció, ami „halott zónákat” hoz létre – olyan területeket, ahol az oxigénszint annyira lecsökken, hogy az élet szinte megszűnik.

Északi- és Barents-tenger – a sarkvidék visszahúzódik

A jégborítottság évről évre csökken, a hideghez szokott fajok, például a tőkehal, északra vándorolnak. Ez átrendezi az egész halászati ökoszisztémát, és gazdasági kihívásokat is okoz.

Déli-óceán – a jégvilág átalakulása

A Déli-óceánban a szubpoláris zónák kiterjednek, a sarki övezetek zsugorodnak. Ez nemcsak a jég olvadását gyorsítja, hanem a teljes táplálékláncot – a fitoplanktontól a bálnákig – érinti.

A tengerszint emelkedik – és velük a kockázat is

A tengerszint-emelkedés üteme a 2010-es években már 30 %-kal gyorsabb volt, mint az 1990-es években. Európában több mint 200 millió ember él olyan part menti térségekben, amelyeket közvetlenül fenyeget az áradás, az erózió és a sós víz betörése.

Tudomány a felszín mögött

A Copernicus kutatói mesterséges intelligenciával és műholdas megfigyelésekkel elemzik az óceán állapotát. A friss jelentésben bemutatott „Starfish Barometer” egy új mérőrendszer, amely az óceán egészségét értékeli: a hőmérséklet, savasodás, élővilág és társadalmi hatások alapján.

Ezek az adatok segítik a döntéshozókat abban, hogy időben lépjenek – például a halászati kvóták, a tengerparti védelem vagy a szennyezés-ellenőrzés terén.

Miért fontos mindez nekünk?

Bár Magyarországnak nincs tengere, az óceánok állapota mindenkit érint. Az éghajlat, az élelmiszerellátás, a turizmus, sőt, az időjárási szélsőségek is összefüggnek az óceánokkal.

Ahogy a Copernicus jelentés is fogalmaz: „Nincs egészséges bolygó egészséges óceán nélkül.”

Az óceán nemcsak a Föld tüdeje, hanem a jövőnk záloga is. A Copernicus jelentés nem csupán riasztás – hanem útmutató arra, hogyan alkalmazkodhatunk, mielőtt késő lesz. A kérdés csak az: meghalljuk-e az óceán vészjelzését, mielőtt elnémul?