Az Orbán-kormány mellett igazgatók is próbálják elfojtani a sztrájkot
A szakszervezetek szerint hazugsággal és törvénysértő kijelentésekkel próbálja hitelteleníteni a pedagógusok hétfőre szervezett sztrájkját a kormány. Közben egyre többen támogatják a pedagógus szakszervezetek törekvéseit.
A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Már több mint 40 ezren írták alá a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) online petícióját, amelyben a január 31-i két órás figyelmeztető sztrájk, valamint a március 16-ára tervezett határozatlan idejű sztrájkhoz kérték a munkavállói közösség támogatását. Emellett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Szakszervezeti szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, valamint a Szülői Hang Közösség is támogatásáról biztosította a tanári érdekképviseleteket.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke lapunknak azt mondta: a pedagógusok körében is erősödik a sztrájkhajlandóság, az érintettek mintegy 25-30 százaléka lenne hajlandó beleállni a munkabeszüntetésbe, ami így 25-30 ezer sztrájkolót jelent. Olyan iskolákból is kaptak visszajelzéseket, ahol a PSZ-nek alapszervezete sincsen, illetve több egyházi intézményből is érkeztek megkeresések sztrájkra készülő tanároktól. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja ugyancsak arról számolt be a Népszavának, egyre nagyobb elszántságot tapasztal a pedagógusok részéről, ugyanakkor hozzátette: jelentős számban vannak olyan tanárok is, akik azért nem csatlakoznak a sztrájkhoz, mert félnek az esetleges negatív következményektől, megtorlástól – annak ellenére is, hogy egy jogszerű sztrájkban való részvételért senkit nem rúghatnak ki.
A pedagógusok félelemérzetének erősítésében kiemelkedő szerepet játszik a kormány: ahelyett, hogy megegyezésre törekednének a szakszervezetekkel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a szokásos propagandapanelek ismételgetésén és időhúzáson túl már a nyílt törvénysértéstől sem riad vissza annak érdekében, hogy megakadályozza a munkavállalókat alkotmányos joguk, a sztrájkjog gyakorlásában. Az Emmi kedden közleményt adott ki, amelyben törvénysértőnek nevezték a hétfőre szervezett figyelmeztető sztrájkot, miközben ennek kimondására kizárólag a bíróság jogosult. A sztrájkügyben indított bírósági eljárás pedig még nem zárult le, sőt kedden épp az Emmi kapott felszólítást arra, hogy 36 órán belül terjesszen elő ellenkérelmet a sztrájk idején szükséges elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatos szakszervezeti ajánlatra.
Polgármesterek: nem korlátozható a sztrájkhoz való jog
A közoktatási intézményekben dolgozók sztrájkhoz való joga nem korlátozható, ez alapvető munkavállalói joguk, ennek ellenére a kormány nemtelen eszközökkel kíván fellépni a január 31-ei figyelmeztető sztrájkkal szemben - olvasható a budapesti Főpolgármesteri Hivatal közleményében, amit Karácsony Gergely főpolgármester mellett 14 kerületi vezető írt alá. Jelezték: hozzájuk is több jelzés eljutott, hogy munkáltatói intézkedéssel fenyegetik azokat, akik csatlakoznak a figyelmeztető sztrájkhoz. A polgármesterek szerint “ez még viccnek is durva”. Közölték, az önkormányzati közoktatási intézményeikben dolgozók sztrájkhoz való jogát ők nem korlátozzák, akiket pedig jogsérelem ér, azok mellett kiállnak.
A PDSZ szerint az Emmi állásfoglalása súlyosan jogsértő, emellett a sztrájkolók félrevezetésére, megfélemlítésére, elbizonytalanítására alkalmas, ezért ebben az ügyben is bírósághoz fordulnak majd. Az elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban Nagy Erzsébet azt mondta: a kormány továbbra is azt szeretné, ha a tanórák 75 százalékát sztrájk alatt is megtartanák, ráadásul ingyen, hiszen fizetés nem jár, ha a tanárok éppen sztrájkolnak. Az Emmi szerdán küldött „ajánlatából” az is kiderült: a sztrájk miatt elmaradt órákat február 28-áig pótolni is kell. A szakszervezetek szerint ez elfogadhatatlan, legfeljebb a gyermekfelügyelet biztosításába mennének bele. A szülőket ugyanakkor arra kérik, akik tehetik, sztrájk idején ne küldjék iskolába gyermekeiket.
A jogszerű munkabeszüntetést nemcsak a kormány, hanem egyes intézményvezetők is próbálják megakadályozni. Totyik Tamás elmondta, néhány iskolában az igazgató nem tekintette tárgyalópartnernek a helyi sztrájkbizottságot, ezzel a sztrájk megszervezését akadályozta, ami ugyancsak törvénysértő. Nagy Erzsébet pedig egy olyan pécsi gimnáziumról mesélt lapunknak, ahol az intézményvezető kötelezni szeretné a diákokat arra, hogy a sztrájk óráiban is menjenek be az iskolába, hogy minél több tanár legyen kénytelen részt venni a felügyeletben – miközben erre semmilyen felhatalmazása, jogi alapja nincsen.
Mindkét szakszervezeti képviselő hangsúlyozta: a hétfői sztrájk szervezése folyamatosan zajlik, törvénysértést pedig azok követnek el, akik ezt akadályozzák.
Miért szervezik a sztrájkot?
A szakszervezetek eddig hiába próbáltak megállapodni a kormánnyal a bérek értékálló rendezéséről, igazságosabb munkaidőbeosztásról. A tanári fizetések jóval elmaradnak a diplomás átlagkeresettől, a garantált bérminimum szintjén egyensúlyoznak, a PDSZ felmérése szerint az ágazatban dolgozók többségének napi megélhetési és lakhatási gondjai vannak. Emellett az állam a túlórákat sem hajlandó kifizetni. Alacsony a pályakezdő tanárok száma is, egyes iskolákban már képesítés nélküli tanítókat is felvesznek. Az érdekvédelmi szervezetek azt szeretnék, ha a tanári pálya ismét vonzó és megbecsült hivatás lehetne. A kormány azonban még egy korábbi ígéretét sem tartotta be: a pedagógusbéreket továbbra sem a mindenkori, hanem a 2014-es szinten befagyasztott minimálbér szerint számolják. Ha a bérek követnék a minimálbér változását - ahogy azt ígérték -, a tanárok több százezer forinttal kereshetnének többet évente, mint most.
ERŐ Totyik Tamás: az érintettek mintegy 25-30 százaléka lenne hajlandó beleállni a munkabeszüntetésbe, ami így 25-30 ezer sztrájkolót jelent. (Népszava)
