Igaz, Bencsik Andrásnak több esze van annál, mintsem olyan modort engedjen meg egy mikrofon közelében, mintha csak a kocsmában lenne, de hogy meghazudtolja magát és egyszer életében újságíróhoz méltóan viselkedjen, úgy tűnik, ezúttal sem érezte elérkezettnek az időt.

Ahogy azt bármelyik kormánypénzen hizlalt sajtómunkástól megszokhattuk, Bencsik is magától értetődő természetességgel beszél a cenzúra lehetőségéről. Igaz nem is olyan rég, még igaz hazafias hévtől fűtve állt olyan illusztris közegben, mint a Magyar Gárda.

És ha már szóba került a szabadság kérdése, nagyon furcsa az a sajátos megközelítés, amit a szabadság eszméjének hazai szimbóluma felé emberünk tanúsít. A márciusi ifjak 12 pontja úgy tűnik – legalábbis Bencsik szerint – épp csak a magyar ellenzéki újságírásra nem vonatkozik.

Sokunknak juthat eszébe a huszáros öltözékbe bújva. Így lesz egy egyenruha és viselője egyaránt önmaga karikatúrája.

Sajátos magatartás a Demokratának nevezett – egyébként a demokráciával összeegyeztethetetlenül szélsőséges – lap főszerkesztőjétől. Ahogy az is, hogy Bencsik András milyen képesítések és képességek birtokában ülhetett főszerkesztői székbe.

Emberünk ugyanis egyetlen kulcsfontosságú végzettséggel nem rendelkezik, ez pedig maga az újságírás. Legfeljebb tördelői szinten van köze a zsurnalisztikához.

A sors furcsa paradoxona, hogy ennek ellenére, mindig a megfelelő párt árnyékában jutott egyre nagyobb pénzekhez, ilyenkor jellemzően előbújt az egykori propaganda újságíró, aki még a Népszabadságban beszélt a szovjet-magyar barátság fontosságáról 1986-ban. Nem számít, hogy az MSZMP, vagy éppen a Jobbik, a Demokrata főszerkesztője meglehetősen rugalmas.

Igaz, 1994 után, amikor az MSZP választást nyert azért zárták ki az MDF-ből, mert viselkedése akkor már nem volt vállalható.

Egy dologban azonban kétséget kizáróan hasonlítanak Bayer Zsolt és ő. A jelek szerint azt még nem sikerült megemészteniük, hogy csak addig lehet nyugodt az álmuk, amíg vannak ellenzéki orgánumok.

Céltábla nélkül, hamar elapasztja a kormány az erre szánt apanázst.