Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. - írja a Portfolio

A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.

Többségi döntéshozatallal operál a német elnökség

A német soros elnökség múlt szerdán minősített többséggel, a Bruxinfo tudomása szerint 8-9 tagállam tiltakozása ellenében vitte át javaslatát az uniós pénzek felpuhított jogállami feltételekhez kötéséről. Amint aznap a Portfolio is megírta: Magyarországot és Lengyelországot is leszavazták, és erre a fejleményre jött elő Orbán Viktor kormányfő azzal a javaslatával, hogy akkor Magyarország inkább kimaradna az uniós helyreállítási alapból (azaz lemondana 16 milliárd euróról), csak hogy ne kelljen betartania a szigorú jogállamisági feltételeket, és így a magyar parlament se blokkolná a helyreállítási alap felállítását a saját forrásokról szóló határozat elodázásával.

A javaslat felemás volt, mert ha ki is maradna az ország a 27 tagú közösség által egyhangúan eldöntött helyreállítási alapból, akkor sem tudna kibújni a vele párhuzamosan elinduló 2021-2027-es uniós költségvetéshez ugyanúgy hozzákötendő jogállami feltételek alól.

Az elmúlt 5 nap tapasztalatai alapján érdemi visszhang nélkül maradt a magyar javaslat, vagy ha úgy tetszik, besült a taktikai fegyver, hangtalan volt a brüsszeli fülek számára.