Úgy tűnik, most is ez történt, de soha nem látott formában.

"...az egyetemes postai szolgáltatás keretében létrejött postai szolgáltatási szerződésekre vonatkozó adatokat kivéve nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak az egyetemes postai szolgáltató szolgáltatási szerződései, továbbá az egyéb olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatala az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna"

- áll a Németh Szilárd által benyújtott törvénymódosító javaslatban.

Ha nem lenne egészen egyértelmű a megfogalmazás, elmagyarázzuk röviden: A törvény gyakorlatilag kiveszi a Magyar Postát az infótörvény hatálya alól, valamint a folyamatban lévő közérdekű adatigényléseket is leállítja. Továbbá a törvény elfogadása előtt keletkezett adatok titkosítását is biztosítja.

Amikor először olvastuk a szerkesztőségben a törvényt, hirtelen rémleni kezdett egy, a napokban megjelent cikkünk, amelyben a Magyar Posta kapcsán írtunk a felsővezetői ötmilliós bérküszöbről, és az ahhoz kapcsolódó juttatásokról. Ebben a cikkben szemléltettük Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatóján keresztül a bérküszöbös példát.

Az állami vállalatnál Szarka Zsolt vezérigazgató megkapja az 5 millió forintos maximum bérét, de felvesz még mellé havi bruttó 450 ezer forintot is, amit azért kap, mert tagja a cég igazgatóságának. Így "eleve" csaknem 10 százalékkal magasabb a jövedelme, mint a bérplafon, amit az említett 20 százalékos prémiummal is ki tud egészíteni, ha jól dolgozik.

Az NGM, az NFM és a Miniszterelnökség a HVG kérdésére egyaránt azzal magyarázta a szabályokat, hogy a vezérigazgatók az alapbérüket a munkájukért kapják, ha viszont "egy vezérigazgatót egy igazgatóság tagjává, vagy egy másik társaság felügyelőbizottságának tagjává is megválasztanak, az külön tisztségviselői jogviszony, amelynek keretében más, az adott tisztségviseléshez kapcsolódó feladatokat kell ellátnia. E feladatokhoz külön, eltérő többlet felelősségi kör kapcsolódik, ennek megfelelően társulhat hozzá valamilyen mértékű tiszteletdíj is. A Magyar Posta például részvényes a Takarékbank Zrt.-ben és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-ben is, és Szarka Zsolt vezérigazgató mindkettőben eleget is tett annak a felkérésnek, hogy vállaljon tisztséget. Ezekben a cégekben pedig hiába van állami tulajdon, mivel az nem többségi, így a pontos bérek nem nyilvánosak. Ki tudja tehát, hogy Szarka Zsolt mennyit kereshet ezzel a rengeteg felelősséggel."

Mit ad Isten, épp benyújtotta Németh Szilárd a Magyar Postát érintő módosítást, ami lényegében ellehetetleníti az információk lekérését az állami vállalattal kapcsolatban. Mindezt azért, mert a versenytársak visszaélhetnek ezzel a titokkal. Biztosan nincs köze ennek ahhoz, hogy a HVG átvilágította Szarka Zsolt anyagi helyzetét és a különféle szerződéseit, valamint a Magyar Posta viszonyait más cégekhez?

A közérdekű adatokról szóló törvénynek volt köszönhető, hogy meg lehetett ismerni sok esetben, hogy mire és mennyit költött az állam, illetve annak cégei. Így derülhetett ki az állami alkalmazottak fizetése, a tanácsadói vagy kommunikációs szerződések, de így sikerült nekünk is kiperelni, hogy a plázastop nevében milyen döntések születtek. Így sikerülhetett megtudni többek között, hogy az MNB alapítványai mire és mennyit költenek, és e törvény alapján kellett kiadnia a Miniszterelnökségnek a Századvégtől rendelt tanulmányokat. Így szereztük meg a listát, amiből kiderült, hogy a parlamenti frakciók kiket és miért fizetnek - szedte össze az erre vonatkozó eseteket a 444.

Megkerestük Apáti-Tóth Katát a Magyar Posta szóvivőjét, és arról kérdeztük, mit gondol a törvénymódosítóról, valamint hogy a Posta mennyiben változtatna eddigi gyakorlatain, ha az új törvény életbe lépne.
Amint válaszol, újabb cikkel jelentkezünk.

Jabronka richárd / stop.hu