h i r d e t é s

Bozgor, nyustyu

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Bozgor, nyustyu

2023. május 11. - 10:45

Olvasom, hogy egy atyánkfia egész az Alkotmánybíróságig tiplizett, mert a Kormányhivatal nem fogadta el a rovásírásos aláírását.
Agyrém!

Az még nagyobb agyrém, amire emberünk hivatkozott! Hogy aszongya: más hivatal elfogadta.

Olvasom, hogy a román ultrák szerint nekünk, magyaroknak Mongólia a hazánk, és bozgornak csúfolnak minket! Fölháborító!

Fölháborító? Hiszen a rögmagyarok ma is az ázsiai sztyeppéket tekintik igazi otthonunknak! A Kárpát-medence (az egész!) csak a pótlék, a ráadás, ahol tévelygünk!

Mellesleg a rögmagyarok a románokat szőrös talpú nyustyunak gúnyolják, annak a teljesen meddő vitának az örve alatt (meg persze: Erdély), hogy ki volt itt előbb!

Fölháborító!
Mellesleg a vitában nem is állunk nyerésre.
A magyarok az egyetlen, még szabad (az Avar Birodalom frankok általi szétzúzása folytán), gazdátlan Kárpát-medencét foglalták el, mely hatalmi vákuumban volt éppen. A környező (egész) Európa már a mai népek által lakott volt. Sajna! Nem, mintha nem lenne tök mindegy!

Mellesleg szégyenkeznünk se kell Ázsia miatt! (Pontosabban, ha valamiért szégyenkeznünk kell – sok mindenért kellene, nem emiatt!)
Néhány kivétellel (latinok, görögök, ibérek, gallok, britek, normannok) valamennyi ma Európában élő nép Ázsiából jött.
Csak kicsit előbb, mint mi.
És a zömük kicsit szerencsésebb kézzel választott.

Olvasom, hogy szigorúan szabályozták: milyen irredenta transzparensek vihetők be a focimeccsekre.

Miután Csányi hetekig össze-vissza hazudozott, hogy az MLSZ nem engedi, az MLSZ engedi, de az UEFA tiltja, az UEFA is engedi, és így tovább.

Elképzelem, hogy Szijjártó mit össze talpalt ebben a jelentős ügyben, és mennyi pénz került ilyen-olyan zsebekbe, hogy az UEFA engedjen.

Persze, fontos ügy ez, ne kicsinyelljem! Budaházyt és a bandita társait is kegyelemben kellett részesíteni! Nyalni kell a nyilas ultrák seggét, nehogy mán!

Némi önellentmondásokat azért produkál a hatalom: mert ugyebár vissza Erdélyt, a Kárpátalját, és így tovább, mondjuk egész Szlovákiát, ha konzekvensek akarunk maradni (ámbár a Lajtát, mint határfolyót soha, a Délvidéket manapság nem szokás emlegetni), viszont az ukránok adják át önként a Putyin által Oroszországnak igényelt régiót, a lengyelek pedig igazán megadhatták volna magukat Hitlernek, hogy elkerülhető legyen a világháború!

Szóval akkor az egyik adja át, a másik pedig jogos jussaként visszaköveteli?
Hogy van ez?

Mellesleg leemelem a kalapomat az előtt, aki kemény (és fölösleges) munkával hitelt érdemlően igazolni tudja ebben a térségben, hogy ő bizony szín magyar, szín szlovák, szín ez vagy az! Hogy a hivatalos és szénakazal-béli felmenői igazán, és csakis, kizárólag!

(Nem, mintha nem lenne tök mindegy! És a vérkeverdés csak használ!)

Itt, ahol ezer éve együtt él avar, román, szlovák, szerb, horvát, szlovén, ruszin, rutén, magyar, ukrán, cigány, zsidó, melynek országútjait, városait, falvait mindenféle nációhoz tartozó kereskedők járták, svájci, vallon, flamand, itáliai, spanyol, francia, svéd, lengyel zsoldosok, cseh husziták, tatár, török, osztrák, német, orosz megszállók tapodták?

A hatalom pontosan tudja, hogy a nacionalizmus, a sovinizmus mérge klasszikus gyógyír, mely eltereli a figyelmet a bajokról, és egyben bűnbakot is képez magunk helyett, felment a felelősség alól közösségi- és magánéleti kudarcainkkal kapcsolatban.

És a talpas ráharap! Az anyja kínját, mikor, kinek!

Vannak sztenderdek. A zsidók, a cigányok, minden időkben, bármi miatt alkalmasak.

Vannak történetieknek minősíthetőek az idő múlása folytán: a körülöttünk élők, akikkel évszázadokon keresztül kölcsönösen kutya bajunk nem volt egymással.

A hágókon a románok a magyarokkal együtt véreztek el a tatár hordák támadása alatt. Hunyadi János zömmel szerbekkel védte Nándorfehérvárt, tisztelt uraim!

Aztán vannak, akik a napi szélkakas-politika folytán hol barátok, hol ellenségek, megszállók!

Az oroszok. 1849-ben szabadságunk eltiprói. (Tényleg!).

1945-ben felszabadítók, hurrá! (Tényleg! Nekem azok!).

Testvérként szeretni való megszállók, akiket utált mindenki. (A rendszerüket én is.)

A rendszerváltással némi szünet állt be: aki nincs itt, azzal nincs bajunk!

Orbanisztánban, mely önként alávetette magát annak, amit negyven évig megszállóként csikartak ki, megint cimborák!

Vihetnek, amit akarnak, a Krímtől Grúziáig és Moldováig!

Mert kérik! Akkor oda kell adni nekik!
Nehogy háború legyen!

Chamberlain is valami ilyesmit mondott!

Címkék: