Ketyeg az óra: az EU bértranszparencia-irányelve hamarosan élesedik, miközben a cégek háromnegyede (75%) és a munkavállalók fele (51%) ma még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. Az alacsony elfogadottság azonban nem feltétlenül tudatos: sokan nincsenek tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – a cégek mindössze 10%-a mondta azt, hogy nagyon jól ismeri a direktívát –, ami könnyen tévhitekhez és félreértésekhez vezethet, miközben a tudatos felkészüléshez egyértelmű, gyakorlati iránymutatásra van szükség. A Profession Backstage podcast bértranszparenciáról szóló adásában a felmerült kihívások kezeléséhez kínálnak támpontot a szakértők.
Naponta több száz álláshirdetés jelenik meg online, és csak a Profession.hu felületén jelenleg közel 18 ezer pozícióba keresnek új munkatársat a cégek. A megszokott, átlagember számára is könnyen értelmezhető állásmegnevezések mellett azonban bőven akadnak olyan pozíciók is, amelyek esetenként a tapasztalt hirdetéskezelőket is meglepik. Az elmúlt egy év alatt például klisémontírozóként, etető traktorosként vagy fürtvezető mérnökként is el lehetett helyezkedni.
Pontosan ugyanabban a gimnáziumban keresnek történelem- és matematikatanárt, mint takarítót. Döbbenetesen mutatja a mai közoktatás irtóztató valóságát. A takarító nettója annyi, mint a tanár bruttója, ez aztán az álláshirdetés. Mi is úgy érezzük, hogy milyen mélyen megbecsülik a pedagógusokat jelenleg hazánkban?
A budapesti Vajk-sziget Általános Iskola korlátlan túlóralehetőséget és egy hónapra majdnem elég fizetést ajánl annak a leendő tanárának, akit érdekel a társadalmi megbecsülés, de le tud róla mondani.
Szembeszökő kettősség jellemzi a hazai álláshirdetéseket. Egyértelmű trendnek látszik, hogy ahol feltüntetik a fizetést jóval magasabb a jelentkezők száma. Ehhez képest az első félévben a feladott álláshirdetések csupán 8 százaléka tartalmazta az adott pozícióra szóló jövedelmet és juttatásokat. Igaz ez is számottevő előrelépés az elmúlt év első félévéhez képest.
