h i r d e t é s
Globális szinten is a legrosszabbul teljesítő országok közé került hazánk abban az összevetésben, mely az élelmiszerárak emelkedését összegzi. A Pénzcentrum megkérdezett egy szakértőt, vajon miért épp hazánkban nőttek majdnem a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, és hogy egyáltalán segített-e az árstop a brutális drágulás megfékezésében?
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az éves drágulás mértéke meghaladta a 20 százalékot. Ez azonban csak a jéghegy csúcs, rengeteg élelmiszer esetében ugyanis odáig jutottunk, hogy nem túlzás azt mondta: „duplájába kerül, mint tavaly”. És ez igaz, a Pénzcentrum legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy olyan, teljesen alapvető élelmiszerek, mint a trappista sajt, a kenyér vagy a tejföl ára gyakorlatilag kétszerese a tavalyinak.
Riasztó képet fest az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2020-ra vonatkozó mérése. Azt írják benne, hogy a világon több milliárd ember egyszerűen nem teheti meg, hogy egészséges ételt vásároljon magának vagy a családjának, mert túllépné saját költségvetésének 52 százalékát - ez pedig definíció szerint már a szegénységet jelenti.
Az energiakrízis miatt idén télen a korábbinál jóval többen fűthetnek tűzifával. Emiatt a kormány többek között kiszélesítette azoknak az erdőknek a körét, ahol ilyen célból tarvágást lehet végrehajtani, valamint múlt héten bejelentette, hogy ársapkát vezetnek be a tűzifa árára, illetve mindenkinek biztosítják 10 köbméter fűtésre való megvásárlását. Ugyan Magyarország területének ötödét erdők borítják, attól még egyáltalán nem biztos, hogy bővelkedni fogunk tűzifában a télen. Utánajártunk, milyen akadályai lehetnek a fakitermelés növelésének.
Akár öt százalékos gazdasági növekedés is lehet Magyarországon a CIB Bank elemzői szerint. A pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy bár az inflációs nyomás erős marad, a GDP-növekedés akár 4% körüli is lehet.
Jelentős drágulásra lehet számítani ősz végétől, ha a kormány nem vesz le valamennyi terhet az ágazatról – mondta el a Népszabadságnak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke, aki felhívta a figyelmet arra: az ágazatot is sújtja a munkaerőhiány.
